Felértékelődött a gazdasági biztonság

Az elmúlt években felértékelődött a gazdasági biztonság, amiben a globalizáció mellett szerepet játszott az is, hogy csődöt mondtak a katonai beavatkozások – mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatója a konferencia nyitóelőadásában. Kiemelte: a kis országok, így hazánk esetében is különösen fontos a gazdasági biztonság kérdése, miután nyitott gazdaságokról van szó. Ez utóbbi helyzet azonban új mozgásteret, lehetőséget adhat, ha megfelelő gazdaságpolitika társul ehhez.

A Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatója hét tényezőt különített el a gazdasági biztonság kérdésén belül. Az első a piacra jutás biztonsága. A kis országok esetében megfigyelhető, hogy a kereskedelem a növekedés motorja lett, ennek jelentőségét a világgazdasági válság is felerősítette.

A második tényező a pénzügyi biztonság, amelynek lényeges belső feltételei vannak (példáula költségvetés helyzete, a lakossági megtakarítás szintje, gazdaságpolitika kiszámíthatósága). E kérdéssel kapcsolatban kiemelte a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának fontosságát, ugyanis súlyos többlet- és deficitproblémák alakultak ki a világgazdaságban. Utóbbi kapcsán példaként említette Inotai, hogy Kína valutatartalékának értéke több mint az egyéves német nemzeti jövedelem. Kérdés, lesz-e újabb pénzügyi rendszer, valutakosár, vagy megmarad a dollár túlsúlya – tette hozzá.

A harmadik tényező az ellátás biztonságának kérdése. Ennek egyik területe az energiabiztonság, annak különböző aspektusaival (diverzifikáció, árak kérdése, tranzitútvonalak). Idetartozik a nyersanyagok, illetve az import biztonságának kérdése is. A következő terület a mezőgazdaság, illetve az élelmiszerellátás biztonsága. Egyre több embert kell ugyanis eltartani globális szinten, illetve a népesség jövedelmi helyzete is változik: egyre több réteg emelkedik fel, így változik a fogyasztás minősége is (például rizs helyett gyümölcsöt, húst kell termelni nagy mennyiségben). A vízellátás pedig olyan tényező, amely Inotai András szerint a jövő legfőbb stratégiai problémájává válik.

A gazdasági biztonság negyedik területe a technológiai biztonság (például szellemi tulajdonjogok, kibertér védelme), az ötödik pedig a fizikai környezet biztonsága, itt lényeges szempont a globális felmelegedés. A hatodik tényező a szociális biztonság, ahol a GDP-növekedés és a munkahelyteremtés kapcsolatának fontossága merül fel. A demográfiai kihívás kérdése is szóba jön ennél a tényezőnél a lakosság elöregedésének következményeivel együtt. Az európai szociális jóléti rendszer 1970-es években kiépült modellje a régi formájában már nem fenntartható – hangsúlyozta a közgazdász.

A hetedik tényező az értékbiztonság, amelynél a migrációs kihívás kap nagy szerepet. Európát különösen Afrika felől éri migrációs nyomás, Inotai András szerint erre erkölcsi és gazdasági okokból sem lehet megoldás a bezárkózás.

Magyarország szempontjából kiemelte: hosszú távú hiteles gazdaságbiztonsági stratégiára van szükség, mind a hét tényező figyelembevételével. Ennek keretében kiemelt beruházásokat kell megvalósítani a humántőke, az oktatás, a k+f és az egészségügy terén, illetve az is fontos, hogy innovatív társadalom épüljön ki – mondta Inotai. Ennek megvalósításához stratégiai szövetségesek kellenek az ország számára, amihez pedig bizalom szükséges.