Imádják a bankbetétet az oroszok, az arany már a nyomába sem érhet

Zsákszám hordják a pénzt a bankokba az oroszok, a betétállomány az idei első hét hónapban 8 százalékkal gyarapodott, s elérte a 43,6 ezermilliárd rubelt, ami mai árfolyamon 542 milliárd dollárnak felel meg. Az Orosz Központi Bank statisztikája szerint a teljes betétállomány a számlákon pihenő lekötetlen pénzekkel együtt július végén meghaladta a 61,1 ezermilliárd rubelt.

A helyiek emlékezetében úgy látszik, már elhalványult a 1990-es évek pénzügyi válsága, ami elvitte megtakarításaik jelentős részét. Ugyanakkor időről időre felröppennek pletykák a betétek befagyasztására vonatkozó állami tervekről, ami a jegybanki illetékesek azonnal és határozottan cáfolnak. 

Az oroszok a bankbetétre esküsznek

A bizalom, ha lehet ilyenről beszélni Oroszország viszonylatában, meglehetősen illékony jószág: amikor 2022 februárjában Putyin elrendelte Ukrajna lerohanását, a következményektől tartó lakosok megrohanták a bankokat, hogy kimenekítsék a pénzüket. 

Ekkor tőkekorlátozásokat léptettek érvénybe, s az alapkamatot azonnali hatállyal 20 százalékra emelték, hogy lassítsák a tőkekiáramlást, ami aztán a pánik csillapodtával fordulatot vett, a kamat pedig 2022 szeptemberében 7,5 százalékig süllyedt, hogy 2023 szeptemberétől megkezdje visszaemelkedését. Az Ukrajna ellen indított háború és a háborús gazdaság finanszírozásához mindenesetre 

Ebben persze nem kis része volt a háború idején felpörgött inflációnak, amelynek megfékezésére a jegybanknak tavaly októberben már 21 százalékos történelmi csúcsra kellett emelnie az alapkamatot. Ezt július kamatdöntő ülésén 18 százalékra szállította le a monetáris tanács. 

A hadseregre és a nemzetközi szankciók által sújtott orosz gazdaság megtámogatására fordított hatalmas állami kiadások a fogyasztói árak növekedését több mint kétszeresére, 10,3 százalékosra lökték a jegybanki 4 százalékos célhoz képest. Az enyhülés jelei pedig csak júniustól kezdenek megmutatkozni, a múlt hónapban már„csak” 8,8 százalékos volt a pénzromlás üteme éves összevetésben. 

Nyáron lazított a jegybank – kérdés, mikor tér vissza a szigor

A júniusban indított monetáris lazítás elsősorban a fenyegető recesszió elkerülését célozta, jótékony mellékhatásaként pedig alászálltak a banki betéti kamatlábak is. A tíz legnagyobb lakossági banknál a legjobb esetben 15,8 százalékon lehet fialtatni most a rubelt. De még így is megéri, hiszen hozamként az infláció közel dupláját kapják kézhez a betétesek.

– idézte a TASZSZ a júniusi szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon felszólaló Dmitrij Breitenbichert, a VTB Bank igazgatósági tagját. Ő a háztartások betéti jövedelmét 4 ezermilliárd rubelre becsülte 2025 első félévében, ez konkrétan a másfélszerese az egy évvel korábbinak.

Miközben a betétek rekordot értek el, az oroszok 36,8 ezermilliárd rubelnyi adósságot is felhalmoztak az Orosz Központi Bank adatai szerint. A problémás hitelek aránya a lakossági szegmensben tovább emelkedett, elérve a 6 százalékot. A központi bank szerint a magas kamatozású, fedezetlen fogyasztási hitelek esetében súlyosbodott a helyzet, míg a lakossági hitelezés megtorpant.

Az arany csillogása megkopott, de népszerűsége töretlen   

Az oroszok körében egyébként még az arany számít kiemelt és értéktartó befektetési célpontnak, tavaly a lakosság rekordot jelentő, az ország éves termelésének körülbelül egynegyedének megfelelő mennyiségű aranyat vásárolt fel. A bankbetétek népszerűségével

• könnyű hozzáférésük,
• magas hozamuk,
• és az állami garancia

miatt még az arany sem vetekedhet Oroszországban – állapítja meg a Bloomberg.