Dupla jó hír érkezett a magyar keresetekről, nem csak gyorsan nőnek, közben felzárkózik a vidék

Júniusi kereseti adatokat közölt a KSH, és látható, a növekedés jóval meghaladja az erre a hónapra mért 4,6 és a júliusi 4,3 százalékos inflációt – azaz nő a korábban az energiaválság által megcsapolt életszínvonal. Talán még ennél is jobb hír, hogy nem az amúgy is viszonylag jól fizetett Budapest halad az élen – ahol szintén erőteljes éves növekedést mértek –, hanem felzárkózóban van a vidék is. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400, a nettó átlagkereset 484 200 forint volt júniusban, a bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 9,6, a reálkereset pedig 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb növekedést a nettóban nem Budapest, hanem két olyan dunántúli vármegye érte el, amelyek nem magas fizetéseikről híresek.

Felzárkózik a vidék, örülhet többek közt a Dél-Dunántúl

A remélhetőleg a növekedés erejében és eloszlásában is tartós folyamatot talán a legjobban a nettó átlagkereset éves változásának regionális és vármegyei bontásban bemutató második negyedéves adatok tükrözik. Tehát ennyi százalékkal nőttek a nettó bérek 2024. második negyedéhez képest, miközben 4,2-4,6 százalék volt az infláció:

• Magyarország: 9
• Budapest: 9
• Közép-Dunántúl: 8,1
• Nyugat-Dunántúl: 7,7
• Dél-Dunántúl: 10,1
• Dunántúl összesen: 8,4
• Észak-Magyarország: 8,7
• Észak-Alföld: 9,9
• Dél-Alföld: 8,7
• Alföld és az Észak együtt: 9,2

Az adatokból megfigyelhető: ha lassul is az éves országos növekedés (az első negyedévben még 9,1 százalék volt), az infláció még inkább (januárban már 5,5 százalék volt), ami a keresetek vásárlóértékének növekedését jelenti. Budapest hozza az átlagot, a Dunántúl viszonylag jól fizetett része nem, miközben olyan területek teljesítenek túl, ahol szükség is van a felzárkózásra: a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld. Tökéletes lenne a kép, ha nem azt látnánk, hogy a felzárkózás a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon döccent. (Meg kell jegyezni, hogy pont ezekben a régiókban tavaly viszont az országos átlagnál gyorsabb volt a felzárkózás, és ebből valamelyest visszaadtak.)

Két vármegyét érdemes kiemelni, mindkettőt a Dél-Dunántúlon. A friss adatoknak különösen örülhet Tolna, ahol 10,8 és Baranya, ahol 10,3 százalék volt a nettó átlagbér éves növekedése. Ezen a régión belül kevésbé teljesített szépen Somogy, de még így is jobban az országos átlagnál, 9,3 százalékos javulással.

Vármegyék és Budapest – kiegyenlített a viszony

A bruttó (tehát az adózatlan) bérek – amelyek első féléves adatait interaktív térképre is tettünk – nagyjából ugyanezt a képet mutatják. Budapest hozza a 9,2 százalékos országos átlagot, a fejlett, de most nem kifejezetten buzgó gazdaságú Ausztriához közeli régiók előnye pedig szűkült.

2025-ben január és június között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 800 forint, a nettó átlagkeresete 476 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét.

További jelentős, 10,4 százalékos növekedést mutatott Baranya vármegye is. 

1.  Budapesten az elmúlt év azonos időszakához képest 9,2 százalékos;
2. Pest vármegyében 9,3 százalékos;
3. Fejér vármegyében  8,3 százalékos;
4. Komárom-Esztergom vármegyében 8,3 százalékos;
5. Veszprém vármegyében 8,2 százalékos;
6. Győr-Moson-Sopron vármegyében 7,1 százalékos;
7.  Vas vármegyében  8,6 százalékos;
8.  Zala vármegyében  8,8 százalékos;
9.  Baranya vármegyében 10,4 százalékos;
10. Somogy vármegyében 9,4 százalékos;
11. Tolna vármegyében 11 százalékos;
12. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 9,0 százalékos;
13. Heves vármegyében 9,2 százalékos;
14. Nógrád vármegyében 7,9 százalékos;
15. Hajdú-Bihar vármegyében 10,0 százalékos;
16. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 9,4 százalékos;
17.  Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 10,6 százalékos;
18. Bács-Kiskun vármegyében 8,8 százalékos;
19. Békés vármegyében 9,5 százalékos;
20.  Csongrád-Csanád vármegyében 8,6 százalékos

a bruttó bérnövekedés. 

A KSH idei adatai

2025 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400 forint volt, 9,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

• A nettó átlagkereset 484 200 forintot ért el, ez 9,6 százalékkal magasabb volt, mint 2024. júniusban.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 655 600 forint volt, ami 9,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 650 400, a költségvetésben 658 300, a nonprofit szektorban 698 100 forintot tett ki, 9,4 és 9,2, illetve 10,6 százalékkal nőtt egy év alatt.
• A reálkereset 4,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett.
• A bruttó mediánkereset 567 700 forint volt, 10,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
• A nettó kereset mediánértéke 395 000 forintot ért el, 10,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.