Kétszázmilliárdos megszorítást kér a bizottság

Brüsszel A bankok államosítása és a magas különadók miatt is bírálatot kapott a magyar kormány

Fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország nem teljesíti a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait – állapítja meg országspecifikus ajánlásaiban az Európai Bizottság. A dokumentum szerint ugyan a költségvetési előrejelzések „nagyjából elfogadhatóak” 2016-ig, azt követően pedig kifejezetten kedvezőre fordulnak, de a testület úgy látja: további intézkedésekre lesz szükség az idén és jövőre. A GDP 0,5 és 0,6 százalékát kitevő költségvetési korrekciót írnak elő az ajánlásokban: ez az idén 200, jövőre pedig 175 milliárdos megszorítást jelent.

A bizottság előrejelzése szerint ugyanis mind a strukturális egyenleg alakulása, mind a nettó kiadások növekedése azt mutatja, hogy jelentős lesz az eltérés a középtávú költségvetési céloktól 2015-ben és 16-ban. A testület ismét sürgeti a Költségvetési Tanács jogkörének kiszélesítését és a középtávú költségvetési keretek törvénybe foglalását. Ez annyit jelent, hogy a kormány Nemzeti Reformprogramja nem győzte meg Brüsszelt arról, hogy sikerült teljesíteni az egy évvel korábban kiadott hasonló tartalmú ajánlásokat – de ez már várható is volt a korábban kiadott előzetes jelentés alapján. A testület ajánlásai nagyjából megfelelnek a tavalyiaknak: a szektoriális adók csökkentése, a közmunka mérséklése és az aktív munkaerő-piaci intézkedések növelése ugyanúgy szerepel az ajánlásban, ahogyan a hitelezés helyreállítása. A bankszektor elemzésénél elismeréssel szólnak a devizahitelek forintosításáról (mondván ez csökkentette a stabilitási kockázatot), de megjegyzik, hogy a nem fizető adósok magas száma még mindig a devizaalapú hiteleknek köszönhető. Hangsúlyozzák azt is, hogy nagy pénzügyi kockázatot hordoz az állami részesedés növelése a bankszektorban (hiszen az esetleges veszteségeket így a költségvetésnek kell esetleg pótolni), és miközben üdvözlik a hitelezés felfutását a kis- és középvállalati szektorban, megjegyzik, hogy mindez támogatott programok (az NHP) keretében valósult meg.

Élesen bírálják a magyar adóztatási gyakorlatot is, hangsúlyozva, hogy az alacsony jövedelmű rétegeknél – különösen az egyedül élő nőknél – Magyarországon uniós összehasonlításban kiemelkedően magas az adóterhelés. Ez leginkább a magas áfa miatt lehet így, amellyel kapcsolatban az uniós testület elismeréssel szól az áfacsalások elleni lépésekről (online pénztárgépek, és EKÁER), ugyanakkor megjegyzi, hogy mindezt a beszedés hatékonyságának növelésével, és a kkv-szektor adminisztrációs terheinek csökkentésével kellene párosítani. Aggódnak az ágazati különadók emelése miatt is, ismételten hangsúlyozva, hogy torzítják a beruházások eloszlását ezek a terhek.

Szerintük a közmunkaprogramot módosítani kellene (a kormány épp jövőre tervezi tovább bővíteni). Nem eléggé hatékony: alig 13,8 százalék talált munkát a közmunkások közül 2014 első felében, miközben a fenntartása egyre drágább. Az elmúlt négy évben a költsége a négyszeresére emelkedett (eléret a GDP 0,8 százalékát), és 2018-ig a mostani duplájára dagad.

A kormányzat egyelőre nem reagált a bírálatokra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már áprilisban, Jonathan Hill pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiacokért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélései után jelezte: Magyarország nem ért egyet a bizottság (akkor még előzetes) megállapításaival, mert úgy véli, nem vették figyelembe az elért gazdasági eredményeket.