Ki jár jól a jövő évi adócsökkentéssel? Matolcsyék kiszámolták
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság2016-tól a személyi jövedelemadó (szja) egységes adókulcsa 16-ról 15 százalékra csökken, a két gyerek után járó összes családi adókedvezmény (beleértve a járulékokból érvényesíthető részt is) pedig gyerekenként a jelenlegi havi 10 ezer forintról havi 12,5 ezer forintra emelkedik a költségvetés tervezete szerint. Ez utóbbi emelést még három azonos mértékű fogja követni, így 2019-ben a két gyerek után igénybe vehető kedvezmény a jelenlegi dupláját fogja elérni.
A Magyar Nemzeti Bak előrejelzése szerint az szja-bevétel 2016-ban összesen 121 milliárd forinttal lesz alacsonyabb a két intézkedés hatására. A családi kedvezmény kiterjesztése önmagában 14 milliárd forint szja-kiesést jelent, a kulcscsökkentés pedig további 111 milliárd forinttal csökkenti az szja-bevételt. Az utóbbi ugyanakkor 4 milliárd forinttal mérsékli a családi adókedvezmény igénybevételének mértékét. Az adócsökkentés következtében megnövekvő fogyasztás után mintegy 15 milliárd forintnyi többlet áfa-bevétel keletkezhet. Így a 2016-os költségvetésre gyakorolt nettó hiánynövelő hatás mintegy 100 milliárd forint, vagyis a GDP 0,3 százaléka lehet.
Az MNB megnézte, hogy kik járnak jól az szja-csökkentéssel és a családi kedvezménnyel. A számításnál az összevont adóalapba tartozó bruttó jövedelmek utáni szja-t valamint a családi adó- és járulékkedvezményeket vették figyelembe. (Ezek a kategóriák az szja-bevétel 82 százalékát fedték le 2013-ban.)
A kulcscsökkentés 1 százalékponttal csökkenti az összevont adóalapra eső adókötelezettséget a családi és jövedelmi viszonyoktól függetlenül. A két gyerek után járó többlet családi adókedvezmény önmagában 2 százalékpontos kulcscsökkentésnek felel meg az átlagos kétgyerekes adózó számára – írja az MNB elemzése. A kulcscsökkentés következtében csökkenő adókötelezettség viszont mérsékli a családi adókedvezmény igénybevételét.
A legalább három gyereket nevelő adózók számára ez azt jelenti, hogy az átlagos ilyen adózó közel fél százalékpontos adócsökkentést fog érzékelni. A családi adókedvezménnyel kapcsolatos hatások nagyjából egyenletesen oszlanak el a bruttó éves jövedelem függvényében, ezért mindegyik jövedelmi ötödben az átlagos adózó közel 1 százalékpontos átlagos adócsökkenést fog tapasztalni.
Az intézkedések hatására az MNB-ben viselkedési mikroszimulációs modellje szerint hosszú távon a foglalkoztatottak létszáma 10-15 ezer fővel nő, az éves GDP pedig 0,4 százalékkal emelkedik. Ez a gazdaságélénkítő hatás idővel közel megfelezi az intézkedések által 2016-ban kiváltott GDP-arányos költségvetési hiánynövekedést.
