A kombinált mikrohitel program sikeréből kiindulva, illetve amiatt, hogy Brüsszel a mostani hétéves ciklusban azt várja el, hogy a 2007–2013-as időszakhoz képest nagyobb arányban pályáztassank visszatérítendő forrásokat, most számos kombinált hiteltermék lesz elérhető a kkv-k számára (Korábban csak mikrovállalkozások számára volt elérhető). A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) idei évre szóló éves fejlesztési kerete tíz kombinálthitel-típust sorol fel, amelyben a visszatérítendő források összege összesen közel 115 milliárd forintot tesz ki. „A részletszabályok még nem ismertek, azonban a különböző célterületeken, fókuszáltan felhasználható egyes kombinált hiteltermékeket várhatóan az egész kkv-szektor számára elérhetővé teszik” – emelte ki Moskovits Pál.
Míg korábban a hitelt vállalkozási célú ingatlanvásárlásra vagy -felújításra is fel lehetett használni, a mostani ciklusban egy adott kombinált hitelfajta várhatóan csak egy jól meghatározott cél megvalósítására (például termelési kapacitás bővítésére, önálló innovációs tevékenység támogatására) használható fel. Arról nincsenek még részletes információk, hogy az ingatlanfejlesztés ebben a körben marad-e.
A kombinált mikrohitel program keretében a maximális összege eleinte 8, majd 10, illetve 20 millió forint volt, míg a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke eleinte 4, majd 10 millió forintot tett ki. Moskovits Pál szerint ezek az összegek feltehetően nagyobbak lesznek, miután a vállalkozásoknak a kombinált mikrohitel programnál megszokott egyszerűsített pályázati eljárás helyett egyes termékeknél standard eljárás keretében kell majd pályázniuk.
Várhatóan a fókuszban a termelő- és feldolgozóipari cégek lesznek, míg a szolgáltató cégek és a kereskedelemmel foglalkozó válllakozások jellemzően a szabad vállalkozási zónákban megvalósuló beruházásaikhoz igényelhetnek majd támogatásokat.
A 2014–2020-as ciklus egyik kedvező fejleménye a pályázó vállalkozások számára, hogy a kombinált hitel vissza nem térítendő részére már nem kell biztosítékot, vagyis fedezetet (például bankgaranciát, ingatlanjelzálogot) nyújtaniuk azoknak a cégeknek, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és nincs köztartozásuk. Tovább csökkentheti a vállalkozások pályázatok kivitelezésével kapcsolatos pénzügyi terhét az is, ha a kormányzat, ahogy arról egyes nyilatkozatok szóltak, egy államilag támogatott áthidaló hitelt vezet be a vissza nem térítendő támogatás előfinanszírozására. Utóbbi forrást ugyanis csak a projekt megvalósítása, és az elszámolás lezárása után kapják meg a cégek, így elő kell finanszírozniuk a beruházásukat, ami a szükséges önerő előteremtése mellett plusz pénzügyi terhet ró a vállalkozásokra.
A GINOP idei évre szóló fejlesztési keretéből az derül ki, hogy egyes kombinált hitelek visszatérítendő forrásának nyújtására a tervek szerint már májusban megjelennek a pénzügyi közvetítők kiválasztására szóló felhívások, míg a többi konstrukció esetében ez júniusban, júliusban, illetve szeptemberben történik meg. Az egyes kombinált hitelek vissza nem térítendő támogatására szóló, és így közvetlenül a vállalkozások számára meghirdetett pályázatokat pedig a pénzügyi közvetítőknek szóló felhívás megjelenés után két hónappal hirdetik meg, vagyis a pályázatokat így a tervek szerint júliustól kezdik kiírni. A GINOP vidéki, vagyis a Budapestet és Pest megyét magába foglaló régión kívüli cégek fejlesztésére vonatkozik. A közép-magyarországi régiót lefedő operatív program (VEKOP) fejlesztési tervének pénzügyi eszközökre vonatkozó része még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így arról még nincs információ, hogy a fővárosi, illetve Pest megyei cégek mikortól pályázhatnak a kombinált hitel vissza nem térítendő támogatására.
Előny a sokszereplős piac
A 2007–2013-as ciklusban négy csoportot (kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások, illetve alapítványok) képviselve összesen több mint száz pénzügyi közvetítő szerződött le a kombinált mikrohitel és az Új Széchenyi Hitel program forrásainak kicsatornázására. A szakértők úgy vélik: az lenne előnyös a piac számára, ha továbbra is sok szereplő közvetíthetné a forrásokat, ugyanis az ügyfelek minél hatékonyabb elérése, illetve a kockázatvállalás, az árazás, és a szolgáltatások terén jelentkező versenyből csak hasznot húzhatnak a pályázó cégek.
