Óvatosan optimista az IMF

Az egész térségben, így Magyarországon is erős növekedést vár a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miközben a szervezet európai részlegének igazgató-helyettese teljes elismeréssel szólt a kormányzati teljesítményről is. Jörg Decressin az új térségi jelentés bemutatása kapcsán leginkább a viszonylag konzervatívnak mondható gazdaságpolitikai mixet dicsérte, amelyben a fiskális szigort (alacsony hiány) a monetáris lazítás (alacsony kamatok) kísérik. Ebből a szempontból a magyar intézkedéseket egyáltalán nem nevezte unortodoxnak, bár azt mondta, hogy a széleskörű szektoriális kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatban szkeptikus, és jobb üzleti környezetre volna szükség a pénzügyi szektorban a hitelezési tevékenység beindításához. Elismeréssel szólt ugyanakkor a jegybank tevékenységéről is, hangsúlyozva, hogy Magyarországon nagyon alacsony az inflációs nyomás, és ezért helyénvaló lehet a kamatcsökkentési ciklus esetleges további fenntartása.

Az IMF nem módosított egy hónappal korábban közzétett előrejelzésein, az idén 2,7 százalékos növekedést vár, míg jövőre 2,3 százalékot jósol Magyarországon. A kormányzat és az MTI több anyagban hívta fel a figyelmet arra, hogy mindkét előrejelzés jobb, mint a szeptemberi, ami tény. Ugyanakkor a szakértők nem módosítottak a korábban közzétett tavaszi előrejelzés számain, így viszont a kormányzat másodszor közölte a javítás jó hírét.

Az előrejelzésben egyébként az IMF pesszimistább, mint a kormány (erre az évre 3,1, jövőre 2,8 százalékos) jóslata – miközben körülbelül megfelelnek az Európai Bizottság előrejelzésének (2,8 illetve 2,2 százalék). Az infláció szerintük idén nulla százalék lesz (ezt a kormány és a bizottság is így látja), jövőre viszont 2,3 százalékot várnak – vagyis ők is magasabb értéket látnak, mint a kormány, amely 1,6 százalékos fogyasztói árnövekedésre alapozva készíti el a büdzsét. Ez konzervatív tervezésre utal, ám egyelőre nem győzték meg ezzel a nemzetközi szervezeteket: a bizottság és a Valutaalap is valamivel nagyobb hiányt vár, mint a kormány (jövőre 2,2 illetve 2,5 százalékosat), de persze még mindig belül van mindez a 3 százalékon.

Az IMF a térségi jelentésben mindenesetre inkább a növekedés miatt aggódik, úgy látja: továbbra is fennállnak olyan tényezők, amelyek ronthatják a térség kilátásait. Ilyen az eurózóna esetlegesen elhúzódó lassú növekedése, a pénzpiacok volatilitása, illetve az, hogy mikor kezd kamatot emelni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Problémát jelent a tartósan erős dollár, illetve az Oroszország és Ukrajna miatti geopolitikai feszültségek. Pozitív hatással lehet viszont az Európai Központi Bank monetáris lazítása és a tartósan olcsó olaj. A valutaalap az egész térség számára közös kihívásként azonosítja a magánszektor mérlegének egyelőre befejezetlen megtisztítását, ami gyenge hitelezést és renyhe befektetési kedvet okoz. A magánszektor adóssága a 2008–2009-es válság idejére az egész térségben megemelkedett, és csak a balti országokban volt tapasztalható azóta ezen a téren jelentősebb korrekció. Abban az országcsoportban a nem teljesítő hitelek aránya is a felére csökkent a 2009-es időszakhoz képest, míg Kelet-Közép- és Délkelet-Európában ez a mutató 2008 óta jelentősen romlott.

A kamara bizakodik

Az üzleti környezet további javulására számítanak a következő fél évben a vállalkozások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konjunktúra indexe az októberi 34-ről áprilisra 42 pontra emelkedett. Parragh László a szervezet elnöke a felmérést ismertető sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar gazdaságnak a rendszerváltás óta nem voltak ilyen pozitív számai, mint amilyenek jelenleg. A kamarai mutató 1998 óta a második legmagasabb értéken áll, a kamara előrejelzése szerint a gazdaság növekedése meghaladja a 3 százalékot 2015-ben.