Teljesítette az elvárásokat az eurózóna

Több szempontból is mérföldkő az eurózóna idei első negyedéves GDP-adata: csaknem öt éve először fordult elő, hogy a valutaövezet négy legnagyobb gazdasága egyaránt növekedett, arra pedig négy éve nem volt példa, hogy a térségben gyorsabban bővüljön a GDP, mint az USA-ban és az Egyesült Királyságban. Legalább ilyen fontos az is, hogy a fellendülés elég széles körű, már nem egyedül Németország húzza a motort, sőt ott eléggé lelassult a tempó.

A 19 euróország GDP-je együtt 0,4 százalékkal nőtt 2014 negyedik negyedévéhez képest (a Bloomberg elemzői konszenzusa ennyi volt, a Reutersé 0,5 százalék), éves összevetésben pedig 1 százalékkal. Az egyes országok statisztikai hivatalainak jelentéseiből általában az derül ki, hogy a növekedés mögött a háztartások fogyasztása állt, nem pedig a beruházások erősödése. A külkereskedelem inkább visszahúzta az adatot, vagyis a gyenge euró kevésbé járult hozzá a jó teljesítményhez, nagyobb lehetett a jelentősége az alacsony olajáraknak. Sok elemző ezt azért tartja aggályosnak, mert az olaj ára emelkedik, az eurózóna viszont még egy sor megoldatlan problémával küzd: ilyen a sok helyen nagyarányú munkanélküliség, a magas kormányzati és vállalati adósságok vagy a bankok helyzete, nem beszélve a görög válságról. Ez mind megkérdőjelezi a növekedés fenntartható voltát, igaz viszont, hogy az első negyedéven még kevéssé érződhet az Európai Központi Bank (EKB) márciusban beindított mennyiségi lazítási programjának hatása.

A nagyok közül Franciaország okozta a legkellemesebb meglepetést: az előző negyedév stagnálása után 0,6 százalékos bővülést produkált. Ez főleg a lakossági fogyasztásnak köszönhető – állapította meg a francia statisztikai hivatal –, a beruházások vagy a külkereskedelem hozzájárulása gyenge volt. Michel Sapin pénzügyminiszter tévényilatkozatában figyelmeztetett is: egy jó adat még nem változtat a kétszámjegyű munkanélküliségen, folytatni kell a reformokat. Erre ösztökélheti Párizst a spanyolok sikere is: a 2008-as válságot súlyosan megszenvedő országban folyamatosan erősödik a növekedés – elérte a 0,9 százalékot, ez hét éve a legjobb adat –, amit a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele mellett a bankrendszer átalakításával magyaráznak a kommentárok. Komoly sikerként könyvelhetik el a reformokhoz épp csak hozzákezdő olaszok is a maguk 0,3 százalékos bővülését, hiszen három és fél évig tartó recesszió érhet véget náluk.

A német GDP ugyanekkora bővülése csalódást keltett, az elemzők általában 0,5 százalékot vártak az előző negyedévi 0,7 százalék után. A növekedést a külkereskedelem fogta vissza – magyarázta a német statisztikai hivatal –, miután az export csak kicsit erősödött, az import sokkal inkább (utóbbit az egyébként pozitív hatású lakossági fogyasztás is magyarázza).

Az nem lepett meg senkit, hogy Görögország visszacsúszott a recesszióba: az idei első negyedévben 0,2 százalékkal zsugorodott a gazdaság az előző három hónap 0,4 százalékos mínusza után. Ez még nem tragikus – elemzők 0,5 százalék körüli visszaesést vártak –, ám a hitelezői tárgyalások megfeneklése miatt minden mutató gyorsan romlik, így a második negyedév sokkal rosszabb lehet majd.