Több mint húsz éve nem akartak ennyien kivándorolni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKutatás A kivándorolni szándékozók aránya Magyarországon a legmagasabb 1993 óta – derül ki a Tárki friss kutatásából. A migrációs potenciálról szóló, idén áprilisban készült felmérés szerint tavaly óta jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik külföldön folytatnák az életüket: 5 százalékról 10-re nőtt a kivándorlást tervezők aránya, 10-ről 11-re a rövid távú és 11-ről 13 százalékra a hosszú távú külföldi munkavállalást fontolgatóké.
A Tárki megjegyzi: az 1997-ig alacsony halmozott (vagyis az eltérő külföldi tartózkodásokat összesítő) migrációs potenciál – elsősorban a rövid távú munkavállalás növekedése miatt – gyorsan nőtt 2005-ig, majd – megint csak a rövid távú munkavállalási tervek visszaesése miatt – valamelyest mérséklődött 2010-re, majd újra növekedésnek indult.
A felmérés szerint a leggyakoribb célpontok 2015-ben is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Csökkent azonban a három ország súlya az öt évvel ezelőttihez képest, különösen az Egyesült Királyság esetében. Ezt magyarázhatják a brit kormánynak a bevándorlás szigorításával kapcsolatos lépései is. A migráció gondolata az átlagosnál nagyobb mértékben foglalkoztatja a férfiakat, a munkanélkülieket, a fiatalokat, a szavazási hajlandóságot nem mutatókat, a bérelt lakásban élőket, illetve a roma származásúak – állapította meg a Tárki. Hárs Ágnes, a Kopint–Tárki vezető kutatója korábban a Világgazdaságnak arról beszélt: nincs gazdasági racionalitása annak, hogy a közeljövőben megálljon, vagy akár csökkenjen a magyarországi munkaerő migrációja.
