A dollár megfogta Amerikát

Zavarba ejtő képet mutat az amerikai gazdaságról az első negyedéves teljesítményt tükröző, s a hét utolsó kereskedési napján közzétett felülvizsgált növekedési adat. A 0,2 százalékos bővülést sugalló első becslés után most kiderült, hogy az év első hónapjában valójában 0,7 százakkal zsugorodott a bruttó hazai termék (GDP). Az elemzők számítottak erre, hiszen a kereskedelmi mérleg egyenlege romlott, ahogy az erős dollár visszafogta az exportot és ösztönözte az importot. Ha ezt a hatást kiszűrnénk, akkor a növekedés irama 1,2 százalékot tett volna ki, ám a kivitel és a behozatal együtt 1,9 százalékpontot vont le a GPD adatból, amire harminc éve nem volt példa. A hírt rosszul fogadta a tőzsde, a Dow Jones Index 114 pontos, 0,65 százalékos eséssel zárt.

Az adat azért is aggasztó a The Washington Post szerint, mert az olcsó olaj, a javuló foglalkoztatási helyzet és fogyasztói hangulat azt sejtette, hogy a gazdaság meglódulhat. Igaz, a múlt évben is 2,1 százalékos lanyhulást okozott a hideg tél, s aztán a második és a harmadik egyedévben 4,6 és 5 százalékkal kapaszkodott vissza a gazdaság. Most viszont az eddig befutott adatok nem utalnak ilyen felívelésre. Az elemzők kétszázalékos éves iramra számítanak az április-júniusi időszakban, ám a jegybank (Fed) atlantai részlege csupán 0,8 százalékot. Ha bejön ez az előrejelzés, akkor a gazdaság féléven át egyáltalán nem bővül.

Az első negyedévben az időjárás okozta átmeneti hatások mellett a kivitel 7,6 százalékos csökkenése és a behozatal 5,6 százalékos emelkedése húzódik meg. Ám a háztartások is óvatossá váltak, a fogyasztás elmaradt a várttól, mert az emberek inkább félretették, amit megspóroltak az olcsóbb üzemanyagon, vagy a tartozásaikat fizették vissza. A megtakarítási ráta 5,5 százalékra ugrott fel. A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe – amelyet szintén pénteken publikáltak – májusban lefelé ereszkedett, s az ISM üzleti barométere is romlást jelez, azt követően, hogy az első negyedévben az adózott vállalati nyereség 8,7 százalékkal apadt.

Hallani azonban derűlátóbb hangokat is. Ezek a vélemények azon alapulnak, hogy a háztartások megszabadulnak hiteleiktől, emelkednek a lakásárak, olcsó az energia és a munkanélküliség is csökken. A Fed San Franciscó-i tagbankjának elnöke, John Williams például a minap arról beszélt, hogy az év hátralévő részében a gazdaság a trendjét meghaladó iramban bővül, éves szinten a növekedési iram eléri a két százalékot, mint az utóbbi esztendőkben, s a munkanélküliségi ráta öt százalékra csökken az év végére. Hasonlóképpen nyilatkozott Janet Yellen, a Fed elnöke, aki szerint idén megemelkedhet a 2008 óta nulla százalékos irányadó kamat. Az alelnök, Stanley Fischer pedig úgy fogalmazott, hogy ha feljebb is tolják a kamatot, a monetáris politika legfeljebb nem ultra laza lesz, csak „rendkívül laza”. Mindez persze az adatoktól függ. De nagy kérdés sok elemző számára, hogy a kétségkívül javuló foglalkoztatási helyzethez felzárkózik-e a gazdaság, azaz gyorsul-e az ütem, vagy lassú marad, s akkor a munkahelyteremtés mutatója igazodik a lanyhuláshoz.