Áttörés a görög egyeztetésben

Az Európai Unió egységes digitális piacának megteremtését sürgette közös nyilatkozatban Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia államfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn este. Tény, a digitális belső piac kialakítása a bizottság egyik prioritása, ám annyira azért mégsem látszik égető kérdésnek, hogy emiatt Berlinben gyűljön össze az EU három legbefolyásosabb figurája. Nem sokkal később aztán ki is derült: az előre be nem jelentett, mellesleg Mario Draghi Európai Központi Bank-elnök és Christine Lagarde IMF-vezérigazgató társaságában lezajlott minicsúcs apropója az volt, hogy megpróbálják felgyorsítani a görögökkel folytatott, február óta gyakorlatilag egy helyben toporgó egyeztetéseket a hitelprogram lezárásáról.

Félreérthetetlen jele volt ugyanakkor annak is, mennyire súlyos a helyzet: az athéni kormány az elmúlt hetekben felélte nem csak saját, de már több állami és önkormányzati szervezet tartalékait is, és minden arra utal, a hét végén esedékes 300 millió eurós törlesztés után tényleg fizetésképtelenné válhat. Látszólag a berlini találkozó – ahogy a másfél héttel korábban Rigában Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel lezajlott egyeztetés – sem hozott látványos eredményt, ám önmagában a gyorsításra vonatkozó vállalás is elegendő volt.

A Die Welt szerint a tanácskozáson egy „utolsó ajánlatot” dolgoztak ki a görög kormány számára, Ciprasz pedig jelezte: hétfőn este – tehát a berlini találkozóval egy időben – ők is újabb javaslatcsomagot nyújtottak be a hitelezőknek. Az ANA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, Athén 47 oldalas javaslatcsomagja többek között három eltérő áfakulcs bevezetését tartalmazza.

Lapzártánk idejére nem született megállapodás, ám ennek a híre többször felröppent a nap folyamán. A piacon is érezhető optimizmust az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup holland elnöke, Jeroen Dijsselbloem igyekezett hűteni egy holland tévécsatornának nyilatkozva. Nem mellékes azonban, hogy az Eurogroup ma korábban bejelentett egyeztetést tart, itt véglegesítheti a megállapodást.

Egyetértésre kellett jutnia ugyanakkor az Európai Bizottságnak és az IMF-nek is. A két hitelező a görögöktől elvárt költségvetési többlet szintjében nem értett egyet. A Financial Times által közölt legfrissebb konszenzusos javaslat 1 százalékos nettó többletet tartalmazott erre az évre, míg korábban a GDP 3 százalékát várták el – vagyis a GDP 2 százalékával egyező kiigazítást engedtek el a hitelezők. A görög javaslat az ANA szerint 0,8 százalékos többletet tartalmaz.

Egyelőre az sem világos, az államcsőd elhárítása után mi lesz a következő lépés. A februári egyezség egy átmeneti megállapodásról szólt – ennek kellett volna legkésőbb április végéig megszületnie –, az azonban nem volt világos, ezt követően újabb hitelprogramot dolgoznak-e ki, vagy sem. A Financial Times szerint az egyeztetések során felmerült, hogy mindenképpen meghosszabbítják a jelenlegi programot, ez ugyanis lehetővé tenné, hogy az EKB továbbra is folyósítson likviditást a betétkivonások miatt nehéz helyzetben levő görög bankok számára. Elképzelhető az is, hogy Athén mégis felhasználhatná azt a 10,9 milliárd eurós alapot, amelyet korábban a bankok feltőkésítésére biztosítottak volna.

Patthelyzet

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EB, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A második támogatási program befejezéséhez az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak, az eurócsoportnak is jóvá kell hagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a hitel 7,2 milliárd eurós utolsó részletét. A radikális baloldali Sziriza vezette görög kormány és a hitelezők képviselői január óta tárgyalnak a program lezárásáról.