Bérgaranciát kérnek a kéményseprők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚgy tűnik, két malomban őrölnek a döntéshozók és a kéményseprők szakszervezete. Az első egy törvénytervezet elfogadása esetén novembertől az Országos Katasztrófavédelmi Főhatóság (OKF) alá terelné a kéményseprést. Ezzel – bár nyilván nem ez a célja – sokak szerint tönkretenné a tevékenységet jelenleg ellátó kkv-kat. Az erre vonatkozó, március 10-i módosító megszavazása azonban késik, ráadásul két (de csak két hete) hete azt is közölte a Belügyminisztérium, hogy a sajtóban olvasható aggályokkal ellentétben szó nincs arról, hogy a kéményseprés lakossági, vagyis a jelentős része állami ellenőrzés alá kerülne. A módosító indolása alapján mindössze lehetővé kell tenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára a kéményseprők alkalmazását, mégpedig nem közfoglalkoztatási, hanem a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban.
Ám, ha a terület mintegy 90 százalékát kitevő lakossági szegmens mégis megmarad a kkv-knak, akkor nem áll fenn a szakma ellehetetlenülésének a veszélye sem, legalábbis nem az állami kéményseprés esetleges megjelenése miatt. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) mégis vannak aggályai, elsősorban az esetleg az OKF-hez kerülő dolgozók miatt. A kormány számára öt pontban fogalmazták meg a követelésüket, amelynek átvételére azonban nem ment ki kormánypárti képviselő tegnap a Parlament elé. A petíciót Vámos Csaba, a KOSZ elnöke Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselőnek adta át, aki az ezt követő tájékoztatón jelezte, hogy mivel a módosító javaslat megakadt az illetékes bizottságban, jelenleg is „teljes létbizonytalanságban, jövőkép nélkül hagytak 1000-1500 családot”.
Mint Vámos Csaba hangsúlyozta, a szakma a hangzatos ígéreteken túl írásos garanciát vár a kormánytól a kéményseprők tisztességes bérezésére és megfelelő munkakörülményeire. (Ez az OKF által alkalmazandó dolgozókra vonatkozik.) Ezzel lehetne ugyanis elejét venné a szakmán belüli bérfeszültségek növekedésének. Vámos Csaba a Világgazdaságnak elmondta, országosan jelenleg körülbelül ezer kéményseprő dolgozik, ami máris drasztikus csökkenés az eddig regisztrált 1300-1400 főhöz képest. Emlékeztetett a fenti törvénytervezte, amely szerint a katasztrófavédelem venné át az önkormányzatoktól a kéményseprési közszolgáltatást, és amihez a Belügyminisztérium számításai alapján 1850 kéményseprőre, illetve adminisztratív dolgozói státuszra lesz szüksége. Az előterjesztés szerint a lakosság rezsiköltségének csökkentése érdekében kell ingyenessé tenni ezt az ellátást. A szakszervezet elnöke szerint a kéményseprők más munkát kereshetnek, ha záros határidőn belül nem történik érdemi változás.
A petíció harmadik pontjában a KOSZ azt követeli, hogy ismerjék el jogilag a korábbi munkáltatóknál eltöltött éveket. A negyedik pont azt az elvárásukat tartalmazza, hogy állítsák vissza a kéményseprő munkavállaló közfeladatot ellátó személy státuszát. Az ötödik pontban Vámos Csaba úgy fogalmazott, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén a korábbi szóbeli ígéreteknek megfelelően a végrehajtás részleteinek kidolgozásában szakmai partnerként a munkavállalói érdekképviseletet is vonja be a Belügyminisztérium.
Készülődik a perre a szakma
Perközösséget alkot és az Alkotmánybírósághoz fordul a hazai kéményseprő-vállalkozások zöme, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el az új, úgynevezett kéményseprési törvényt, állt a Magyar Nemzet korábbi cikkében, amely még 1500 munkahely esetleges elvesztéséről ír. A lap idézi a szakmai szövetség vezetőjét, aki szerint a törvényjavaslathoz nem tartozik elfogadható magyarázat, vagy indok. Leikauf Tibor egyúttal rámutatott, hogy a kkv-knak meghagyandó közületi ügyfélkör nehezen választható el a lakosságitól, hiszen egy épületen belül sokszor közös füstelvezető rendszert használnak a vállalatok és a magánszemélyek. A perre készülő 47 kéményseprőcég többek között a szabad vállalkozáshoz fűződő jogát próbálja majd megvédeni a hazai és szükség esetén európai jogi fórumokon.-->
