Ciprasz újra bekeményített

Alaposan megzavarta a piacokat tegnap Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pár mondatos Twitter-bejegyzése, amelyben azt közölte: a hitelezők visszadobták kormányának javaslatait, és olyan dolgokat várnak el, amelyeket más mentőhiteles országok, a portugálok vagy az írek esetében nem. Az athéni vezetés által hétfőn benyújtott, 11 oldalas csomagot az első értékelhető tárgyalási alapnak tekintették az európai partnerek, ami optimizmusra adott okott az elmúlt hetek szócsatái után. Tény azonban, sem az euróövezeti pénzügyminiszterek, sem a hétfőn rendkívüli csúcsot tartó euróövezeti állam- és kormányfők nem mondtak róla véleményt, mondván, még számolják, mennyire reálisak az athéni célkitűzések. (A görögöknek a hitelezők szerint idén 1 százalékos költségvetési többletet kellene elérniük, többek között ehhez kötik, hogy a 240 milliárd eurónyi mentőhitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét lehívhassák.)

Ciprasz a nyilatkozata után rögtön Brüsszelbe indult, hogy újfent tárgyaljon Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel. Ez az egyeztetés cikkünk írásának idején már negyedik órája tartott. Időközben pedig kiszivárgott az a hitelezői ellenjavaslat is, amely vélhetően a görög politikus kirohanását kiváltotta. A The Wall Street Journal online kiadásában közölt dokumentum ránézésre a görög javaslat korrektúrázott – és elég alaposan átírt – verziója. Némely esetben aprónak tűnő változásokat tartalmaz: a társasági adó esetében például 29 helyett 28 százalékra emelnék a most 26 százalékos kulcsot, míg az Athén által javasolt 12 százalékos különadót elvetnék. A nyugdíjreformnál azonban radikálisabb a változás: a hitelezők gyakorlatilag a 2010-ben elfogadott verzióhoz térnének vissza.

A Reuters szerint a legkeményebb álláspontot Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója képviseli. Az IMF ugyanis kockázatosnak ítéli, hogy a remélt konszolidáció túl nagy arányban alapszik az adóbevételek növekedésére. Azon túl, hogy a görög adóbeszedés hatékonyságában vélhetően a valutaalap sem bízik, a szervezet amiatt is aggódik, hogy a cégek túladóztatása miatt újfent visszaeshet a gazdasági teljesítmény. Emiatt is inkább a strukturális reformokra helyeznének nagyobb hangsúlyt, vagyis kiadáscsökkentést követelnek.

Nem meglepő: az ellenjavaslatot elutasította a görög kormány, az meg még kevésbé, hogy erre a német kormány azt jelezte, messze még a megállapodás. Az aktuális szócsatát követően a végső döntést a görögök programjáról a lapzártánk idején kezdődő Eurogroup-ülés hozhatta meg. Az euróövezeti pénzügyminisztereken, ahogy az athéni kormányon is, nagy a nyomás, hiszen június 30-ig a görögöknek 1,6 milliárd eurónyi adósságot kell törleszteniük az IMF felé. A következő lépés a ma kezdődő uniós csúcstalálkozó, amely a pozitív forgatókönyv szerint csak megerősíti a megegyezést, a katasztrófaszcenárió pedig az, hogy tovább folytatódik a február 20-a óta tartó egyeztetés.

Megremegett a befektetők keze

Gyengültek az európai tőzsdék, miután újra bizonytalanná vált, hogy Görögország képes lesz-e megegyezni a hitelezőkkel. Zárásra korrigáltak a vezető részvényindexek, miután oldódott a feszültség a piacokon, az athéni tőzsde azonban nem tudott talpra állni, amely a tegnapi esés előtt négy napig emelkedett. A feltörekvő piacokat is elérte az eladási hullám, így a forint 311-ig gyengült az euróval szemben a tegnapi 310 alatti háromhetes csúcsáról, és a BUX is esett, amikor kiderült, hogy a hitelezőknek nem tetszik a görög javaslatcsomag.