Görögök: a héten lehet megállapodás

Ezen a héten megállapodás születhet a görög hitelprogram ügyében – igyekezett nyugtatni a kedélyeket tegnap, az euróövezeti pénzügyminiszterek ülése után a fórum elnöke, Jeroen Dijsselbloem. A találkozó egyébként igen rövidre sikeredett, amit a holland pénzügyér azzal indokolt, hogy a görögök a legújabb – tizenegyedik – reformjavaslataikat csak hétfőn reggel juttatták el a testületnek, így nem volt arra lehetőségük, hogy elmélyedjenek benne. Ezért felkérték a mentőcsomag és a reformprogram koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőit, hogy minél sürgősebben értékeljék a dokumentumot. Arról is beszélt, hogy a héten még egy Eurogroup-ülés várható. Dátumot ugyan nem említett, de erre vélhetően a csütörtökön kezdődő rendes uniós csúcstalálkozó előtt kerülhet sor.

Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón azzal kapcsolatos kérdésekre sem válaszolt, amelyek a javaslatcsomag tartalmára vonatkoztak. A The Wall Street Journal azonban meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az athéni kormány már hajlandó csökkenteni a nyugdíjkiadásokat. A megtakarítás az üzleti lap szerint idén a GDP 0,4, jövőre pedig 1 százaléka lehet. A Capital című görög pénzügyi lap úgy tudja, hogy a nyugdíjkorhatárt 67 évre emelik, és felülvizsgálják a kedvezményeket. A lap szerint az alapvető élelmiszerek áfáját 13 százalékról 23 százalékra emelik, érvényben hagyják az ingatlanadót, és 12 százalékos különadót vetnek ki a félmillió euró fölötti profitokra. Nőne ugyanakkor a társasági nyereségadó, 26-ról 29 százalékra. Az AFP pedig arról írt, hogy 2016-tól eltörölnék a korai nyugdíjba vonulást, és csökkentenék az ezer euró feletti nyugdíjakat. A francia hírügynökség ugyanakkor úgy tudja, a kulcságazatnak számító turizmusban 6,5-ről 13 százalékra emelnék az áfát, és 6 százalékos forgalmi adót vetnének ki a gyógyszerekre és a könyvekre is.

Az euróövezeti csúcsra érkező görög miniszterelnök mindenesetre cáfolta, hogy csökkennének a nyugdíjak, Alekszisz Ciprasz azt is világossá tette: nem hajlandóak emelni az áramszolgáltatásra terhelődő áfát. A lapzártánk idején is zajló találkozó előtt gyakorlatilag mindenki arról beszélt, hogy tegnap nem, de a héten mindenképpen megoldást találnak. „Még jó pár nap van hátra a hétből, amikor meg lehet hozni a döntést” – közölte Angela Merkel német kancellár.

Derűlátóak voltak a piacok is, amit az állóháború enyhülése mellett az is befolyásolhatott, hogy reggel az Európai Központi Bank kormányzótanácsa úgy döntött, további kétmilliárd euróval emeli a görög bankoknak nyújtott likviditási keretet. Ez így már 87 milliárd euró fölé kúszott, és az EKB azt is jelezte, ma újfent értékelik a helyzetet. Mindez azért fontos, mivel az elmúlt napokban felerősödött görögországi bankpánik aligha fog érdemben csitulni a megállapodás előtt. Hírek szerint az Eurogroup ülésén is éles vita bontakozott ki arról, szükség van-e tőkekorlátozásra.

Az idő szorítása miatt is egyre több jel utal arra, hogy végül politikai megállapodás születhet a négy hónapos huzavona után nagy nehezen újrainduló valódi tárgyalások végén. A görög kormány és az európai vezetők megenyhülése is ennek tudható be. Azt pedig, hogy mekkora nyomás nehezedik a tárgyaló felekre, jelzi, hogy az elmúlt napokban Jack Lew amerikai pénzügyminiszter a görög kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével egyaránt megbeszéléseket folytatott.

Schäuble pesszimista

Az óvatosan optimista brüsszeli hangulatot a német pénzügyminiszter törte meg. Wolfgang Schäuble, aki korábban a legkeményebb tárgyalópartnere volt Athénnak, Brüsszelben arról beszélt, hogy igazából semmi olyat nem tartalmaz az újabb görög javaslatcsomag, ami várakozásokra adna alapot. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter, a német konzervatívok másik, Angela Merkel kancellárnál jóval keményebb álláspontot képviselő tagja még határozottabban fogalmazott. Nincs értelme a görögöket „kirántani a csődből politikai okokból” – idézte a Reuters a politikust, aki azt is hozzátette: Európának azzal ártunk a legtöbbet, ha áltatjuk magunkat.