Hároméves terv készül

Július elején kormánykonferencián vonja le az elmúlt öt év konzekvenciáit és határozza meg a következő három év feladatait a kabinet – jelentette be szokásos heti sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint a tárcák június végéig akciótervet készítenek, amelynek középpontjában az oktatás, az egészségügy átalakítása, a bürokráciacsökkentés, a versenyképesség javítása és az adóeljárások kell, hogy álljanak. Az új három éves program tartalmi akcióterv lesz, akár tárcákra is lebontva, de – hangsúlyozta a miniszter – nem áll majd ellentétben a jövő évi költségvetéssel. Lázár szerint a kormány terveiről a büdzsé jól árulkodik, a középpontban a munkahelyteremtés és a családok lesznek. (A középtávú kitekintés szerint a tervezett útprogram megvalósítása, és a jövő évi adócsökkentést követően alig marad mozgástér a következő három évben). A konferenciára mindenesetre a kormányzaton kívüliek is meghívást kapnak, így Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizottság elnöke, Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD-nagykövete, Domokos László, a számvevőszék elnöke és Matolcsy György jegybankelnök is meghívót kap.

A kabinet egyébként is adni látszik az MNB véleményére. A jegybank pár napja fejezte ki aggodalmát a nem fizető adósok magas állománya miatt (a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitási kockázatát látva ebben) – a kormány pedig lépett is az ügyben. Új végrehajtási rendszert állítanak fel szeptembertől, megújítják a Nemzeti Eszközkezelő intézményrendszerét, jelentősen megnövelik a keretét, hogy minél több lakást tudjon felvásárolni. Emellett a családi csődvédelemről is gyorsabban döntenének.

Megkezdik az újabb nemzeti konzultációt is a közigazgatási térítési díjak csökkentéséről (erre tízmilliárd forintot szánnak a jövő évi költségvetésben). A „szerényebb keretek közé szorított” konzultációban levelek nem lesznek, ám mától augusztus 6-ig bárki elmondhatja véleményét a kormányhivatalokban, vagy azok honlapján. A kormány több díjat javasol mérsékelni, Lázár példaként említette az erkölcsi bizonyítványok, az ellopott járművek forgalomból kivonásának és az ellopott igazolványok pótlásának díjait.

Döntöttek a közmunka felfüggesztésének új rendszeréről is: azt már korábban bejelentették, hogy a közfoglalkoztatottak legfeljebb négy hónapon át (120 napig) szüneteltethetik ideiglenesen a jogviszonyukat, hogy idénymunkában vegyenek részt. A járási hivataloknak jelezhetik a cégek, vállalkozók, milyen munkaerő-igényük van, és az adott feladatra (egészségügyileg) alkalmas közmunkásokat nekik a hivatal fogja kiközveteni. Az újdonság az, hogy ha a közmunkás nem fogadja el a felajánlott idénymunkát, akkor elveszíti a státuszát (vagyis majdhogynem kötelező lesz elfogadnia a munkát, különben a jövedelme a korábbi felére esik vissza).

A kormány ezenkívül döntött arról, hogy 70 milliárd forintos keretet nyit alsóbbrendű utak felújítására, és lezárták az M4-es ügyét is. Autópálya helyett autóút épül, de hasonló nagyságrendű összegből: 110 milliárd forintból.

Sok agrártámogatás keveseknek

A 2007 és 13 között kifizetett agrártámogatások összesített adatairól is beszámolt Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel, szavai szerint, érthetővé tette, hogy „mi a bajom az ország legnagyobb földbirtokosaival.” A hétéves ciklusban összesen 4400 milliárd forintot fizettek ki, 321 ezer ügyfélnek. Egymilliárd forintnál nagyobb összeget 495 ügyfél kapott, tízmilliárd felett pedig csupán tizenegy. Az összes forrás majdnem 75 százaléka került a jogosultak öt százalékához, a legtöbb forrásban részesültek felső egy százaléka kapta az összeg felét.