Kibontják a GDP minden részletét

A héten teszi közzé a KSH a részletes GDP-adatokat, amiből kiderül, milyen tényezők hajtották a magyar gazdaságot az első negyedévben. Az eddig megismert adatok alapján a háztartások fogyasztása erősödhetett és a nettó export hozzájárulása is erős lehetett, miközben a beruházások csökkentek. Ez jelentős eltérés a tavalyhoz képest, amikor a beruházások adták a fő húzóerőt. Az első negyedéves adatok alapján a növekedés az év egészében 3 százalék vagy kismértékben azt meghaladó mértékű lehet – mondta Eppich Győző, az OTP Bank senior elemzője.

Szerdán dönt a monetáris kondíciókról az EKB (aztán júliustól visszatérnek majd a csütörtöki ülésekhez). Sem a fő hitelkamat (0,05 százalék), sem a betéti kamat (-0,2 százalék), sem az eszközvásárlási programok esetében nem számíthatunk új információra. Draghi elnök várhatóan hangsúlyozza majd a program pozitív hatásait, és próbálja majd megnyugtatni a befektetőket a hosszú futamidejű állampapírok legutóbbi hetekben látott hozamemelkedésével kapcsolatban. Ismét terítékre kerülhet az eurózóna az első negyedévben gyorsuló növekedése, illetve a kilábalást övező kockázatok. Újra elhangozhat, hogy a következő hetekben kicsit több állampapírt vesznek, hogy a nyári, alacsonyabb forgalmú időszakban ne növekedjen nemkívánatos szintre az EKB vásárlásainak súlya. A fő üzenet nem változik majd: a márciusban indult állampapír-vásárlási program a jövő év szeptemberéig folytatódni fog. Görögországgal kapcsolatban ismét szigorú hangnemet üthet meg az EKB vezetője.

Pénteken lát napvilágot az Egyesült Államok májusi munkapiaci statisztikája. A Reuters konszenzusa alapján a munkahelyteremtés üteme megegyezhetett az áprilisival (225 ezerrel több álláshely). A nem feldolgozóipari ISM index, a feldolgozóipari Markit index és a heti frekvenciájú új munkanélküli segélykérelmek száma arra utal, hogy a konszenzusos értékkel kapcsolatban a felfelé mutató

kockázatok erősebbek. Hasonlóképpen a várt 0,2 százalékos havi bérnövekedés is túlteljesülhet. A munkaköltségindex már határozott emelkedést mutat, ennek előbb-utóbb a bérdinamikában is meg kell jelennie. Ha valóban a vártnál erősebb lesz a nem

mezőgazdasági foglalkoztatottak számának növekedése, az vélhetően csökkenő munkanélküliségi rátához vezet majd. Az 5,3 százalékra mérséklődő mutató hétéves mélypont lenne, és szinte elérné a Fed által hosszú távon egyensúlyinak gondolt 5,0-5,2 közötti tartományt.

A palaolaj-kitermelésben, -feldolgozásban várhatóan tovább mérséklődik majd a foglalkoztatottak száma, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ez a folyamat lokálisan sem gyakorol nyomást a munkaerőpiacra. Texasban a márciusi nagy esést követően áprilisban már kissé bővült a munkahelyek száma. Egyelőre nem igazolódott be az elmúlt hónapok félelme, hogy az olajár csökkenése miatt drasztikusan visszafogott palaolaj-kitermelés és beruházások érdemi negatív hatást gyakorolnak a munkapiacra.