Kockázatokkal kényszerül lassítani Kína

Nagy feladat, de egyben elkerülhetetlen is, hogy lassúbb ütemre álljon át a bankszektora, az ingatlanpiaca és a hitelekkel túlfűtött
beruházásai miatt egyre sérülékenyebb Kína. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) két elemzést is közzétett a héten. Az alapokmány szerint folytatott konzultációkról készült feljegyzés leszögezi: az egyensúly helyreállítása érdekében vissza kell fogni a növekedés iramát, mert fenntarthatatlan az ütem, ahogy a hitelezés bővülésével serkentik a beruházásokat és az ingatlanpiacot.

Idén 6,8 százalékos növekedést vár a nemzetközi pénzügyi intézmény, de jövőre elegendő tartana csupán 6,25 százalékos bővülést, ha közben sikerül bevezetni a sérülékenységet mérséklő reformokat.
Ezt a kérdést járja körül az a műhelytanulmány is, amelyet Wojciech Maliszewski és Longmei Zhang közgazdászok jegyeznek, és amely arra a következtetésre jut, hogy csak szerkezeti átalakítások révén juthat a magas jövedelmű országok sorába Kína, követve az ázsiai kistigrisek példáját. Erre jó az esélye, de a reformok elmaradása esetén a lassúbb növekedés és gyarapodás korszaka várhat rá, vagyis olyan pályára léphet, amely számos feltörekvő országot is rossz irányba térített el.

A szerzők is úgy vélik, hogy a lassítás most üdvözlendő, mert kezelni kell a hitelbővülés folyamatát és a túl sok, gyakorta gyenge hatékonyságú beruházás okozta hatásokat. A potenciális növekedés is lassul azonban, ahogy a több évtizedes gyors növekedés és felzárkózás révén Kína megközelíti a fejlett országok jövedelmi szintjét. De a középtávú kilátások a reformoktól függnek.

Nemcsak a fenntarthatatlan hitel-beruházás elegy feloldásától, vagy a bankrendszer szabályozásától, hanem kiemelten az intézmények működésétől, hiszen példák hosszú sorával igazolható az a tétel, hogy a gyenge minőségű intézmények a növekedés akadályát képezhetik.