Nagy mozgásokat hozhat az MNB új eszköze
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A devizahitelek kivezetése növelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterét, így újragondolta monetáris politikai eszközrendszerét is – vélekednek elemzők a jegybank kedden bejelentett döntése után. Miután a lakossági hitelek kiváltásával már nem jelent nagy gondot a forint gyengülése, így az MNB is könnyebben alkalmazhat olyan monetáris politikai megoldásokat, amelyeket korábban el kellett vetnie. Ennek újabb fejezete, hogy szeptembertől az MNB irányadó eszköze a kéthetes betét helyett a 3 hónapos betét lesz. A kéthetesben lévő több mint 5000 milliárd forintos állományt az év végére 1000 milliárdra csökkentik. Az MNB ezzel akarja az állampapírok felé terelni a bankokat: a kötvény sokkal likvidebb, mint a betét, ami feltörhetetlen. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a The Wall Street Journalnak azt mondta, hogy a lépés nem teszi könnyebbé az életüket, de együtt élnek vele.
„Van, amikor a rövid szoknya a divat, máskor a hosszú, úgy tűnik, az MNB szerint most hosszabbat kell viselni” – reagált a Világgazdaságnak egy korábbi jegybankelnök a lépésre. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben azért lett rövidebb az instrumentumok futamideje, mert ez jelentette a nagyobb rugalmasságot. „Az MNB most újabb gesztust tett a kormánynak azzal, hogy a bankok az adósság nagyobb részé fogják finanszírozni, de a pénzintézetek nem járnak rosszul, mert az állampapírpiac likvid” – fejtette ki. Hozzátette, a 3 hónapos betét azonban hosszabb átárazódási időszakot is jelent, de ha csak kissé mozog az alapkamat, akkor nincs nagy jelentősége.
Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza úgy véli, hogy a kötvényhozamokat lefelé szoríthatja az MNB programja, a forintot azonban gyengébb szinteken tarthatja a program, amely továbbra is négyhavi mélypont körül, 312-es szint közelében mozog az euróval szemben. Az MNB keddi bejelentése után 1 százalékot esett a hazai deviza.
Egy bank treasury osztályának munkatársa a Világgazdaságnak azt mondta, hogy számos jegybank már nem csak „vaskalaposan” az inflációra figyel, hanem egyre több célt tűz ki maga elé. Kiemelte: az MNB azok között a jegybankok közt van, amelyek elsőként léptek erre az útra. Vannak, akik szerint a lépés miatt az overnight, vagyis az egynapos betét kamata jóval volatilisebb lehet, mint eddig, ráadásul a hozamgörbe 3 hónaposnál rövidebb végére is ez lehet jellemző.
Több szakértő úgy értelmezte az MNB új eszközét, mint egy monetáris lazítást, amely kamatcsökkentéssel ér fel. A Royal Bank of Scotland közgazdászai ennél is tovább mentek, akik azt írták, hogy kvázi mennyiségi enyhítéssel is felérhet a program, ám a jegybank közvetlen részvétele nélkül. Egyes szakértők évekkel ezelőtt felvetették, hogy Matolcsy György a nagy jegybankokhoz hasonló monetáris élénkítéstől, vagyis az állampapír-vásárlástól sem riad vissza, ha az MNB élére kerül. Mostanra Matolcsy elérte, hogy ne az MNB vegye meg az állampapírokat, hanem a bankokat kényszerítse erre.
