Nem ért véget a kötélhúzás a görögökkel

Tegnap sem ért véget a kötélhúzás a görögök és hitelezőik között. Miután szerdán este nem hozott megegyezést Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke közötti brüsszeli tárgyalás, a tegnapi napon sem sikerült konszenzusra jutni. Ennek ellenére Ciprasz azt közölte: a korábbi fenyegetésekkel ellentétben Athén mégis teljesíti az IMF felé ma esedékes, 300 millió eurós törlesztését. A miniszterelnök azt is jelezte: ma este tájékoztatja az athéni parlamentet a tárgyalások előrehaladásáról, ami legalábbis döntő pillanatot jelezhet az egyeztetések során.

A felek tegnap azonban csak azt ismételték el, hogy ugyan sok téren van előrehaladás, ám lényegi kérdésekről nem tudtak megegyezni. A tárgyalások alapja egy ötoldalas javaslat, amelyet szerdán adtak át az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői a görög kormánynak. Az ebben lefektetett feltételeket a kormány fő erejét adó radikális baloldali Sziriza több politikusa gyilkosnak nevezte.

A hitelezők azt várják, hogy a görög kormány szüntesse meg az alacsony jövedelmű nyugdíjasok pótlólagos támogatását, amivel 800 millió eurót takaríthatnának meg az idén. Ez egy olyan követelés, amelynek elfogadásával Ciprasz megszegné a választási kampányban tett ígéretét, miszerint nem engedi meg a nyugdíjak csökkentését. Nincs egyetértés a privatizáció folytatásával kapcsolatban sem, erre is még a korábbi mentőhitelprogramok elfogadásakor tett ígéretet az akkori görög kormány. A hitelezők elvárják továbbá az egészségbiztosítási járulék emelését, illetve a korábban végrehajtott munkaerő-piaci reformok fenntartását. Emellett kérik, hogy az általános forgalmi adó mértékét emeljék 11, illetve 23 százalékra egy sor termék – köztük a gyógyszerek és az áram – esetében, amiből a GDP 1 százalékának megfelelő többletforrásra, 1,8 milliárd euróra tenne szert a görög költségvetés.

A fő töréspont ugyanakkor az elvárt megtakarítások mértéke. Amíg Athén a hétfőn összeállított 47 oldalas javaslatcsomagban erre az évre 0,6, 2016-ban 1,5, 2017-ben pedig 2,5 százalékos költségvetési többletet vállalna, a hitelezők már ebben az évben 1 százalékot várnának el, jövőre kettő, két év múlva pedig már 3 százalékot. n VG