A magyar kormány 3,1 százalékos prognózisával csaknem egyezően, 3,0 százalékos GDP-növekedést vár erre az évre az OECD, a tavaly novemberi 2,1 százalékos várakozásával szemben. Ez a prognózis jobb az EU májusi 2,8 százalékos előrejelzésénél.
A jövő évre mindkét nemzetközi szervezet 2,2 százalékos növekedést jósol Magyarországnak, ami 0,5 százalékponttal magasabb az OECD novemberi előrejelzésénél és alig alacsonyabb a kormány 2,5 százalékos várakozásánál.
Az OECD ebben az évben is a fogyasztói árak tavalyival megegyező 0,2 százalékos csökkenését prognosztizálja és jövőre 2,7 százalékos inflációt kalkulál a kormány 1,6 százalékos várakozásával szemben. A magasabb inflációt a rezsicsökkentés hatásának mérséklődésével és a szűkülésével magyarázza a jelentés. Az előrejelzés időhorizontjának, vagyis a jövő év végére az inflációs nyomás miatt a jegybank már a monetáris szigorításra, kamatemelésre kényszerülhet.
Az államháztartás hiányát tekintve is borúlátóbb az OECD, egyformán 2,8 százalékos GDP-arányos hiányt vár idén és jövőre a kormány 2,4, illetve 2,0 százalékos célkitűzésével szemben. A szervezet szerint az uniós módszertannal számolt államadósság ráta alig csökken, a tavalyi 76,9 százalékos GDP-arányos szintről idén 76,7, jövőre 76,1 százalékra mérséklődik.
A munkanélküliséget tekintve érdemi javulást feltételez az OECD, prognózisa szerint jövőre éves átlagban 6,2 százalékos szintre süllyedhet a ráta az idén várható 6,9 százalékról a tavalyi 7,7 százalékkal szemben. A foglalkoztatás további élénkítése érdekében az adóék csökkentését ajánlja a szervezet.
Az OECD szerint a belső fogyasztás növekedésének lassulásával szemben az dinamikája jövőre is fennmarad, ezzel tovább nő a fizetési mérleg többlete, amely a 5 százalékát is meghaladja jövőre. A prognózis szerint a fogyasztás dinamikájának csökkenésével az export marad a növekedés legfontosabb hajtóereje.
Az OECD ajánlásai között kiemelt hangsúlyt kapott a bankok üzleti környezetének javítására és a portfolió tisztítására tervezett lépések maradéktalan megvalósítása, ami a kulcsfontosságú a magánszektor beruházási aktivitásának növelése szempontjából is.
A visegrádi országok közül Magyarország kilátásait javította legjobban az OECD
Az OECD is csatlakozott azokhoz a nemzetközi szervezetekhez, amelyek elismerik a magyar gazdaság kedvező teljesítményét és növekedési kilátásait és a visegrádi országok közül a magyar kilátásokat javította a legnagyobb mértékben a tavaly novemberi előrejelzéséhez képest - emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a nemzetközi gazdasági szervezet Magyarországra vonatkozó ma kiadott előrejelzésére reagálva.
A magyar gazdaság kiemelkedően jó teljesítményéről már közös a véleménye a kormánynak, az Európai Bizottságnak, az IMF-nek, az OECD-nek, a nagy nemzetközi előrejelző intézményeknek és a piaci elemzőknek is - hangsúlyozta a minisztérium kommentárjában.
Az OECD pozitívan értékeli azt, hogy a devizahitelek átváltása a háztartásokra nézve megszüntette egy esetleges jövőbeli árfolyamváltozás negatív kockázatait is.
A magyar export dinamikusan bővül az euró gyengülésével és az eurózóna gazdasági növekedésének erősödésével, többek között a német vállalatokkal való erős kapcsolat miatt. A kedvező növekedést szolgálja a bankadó csökkentése, az MNB növekedési hitelprogramjának kiterjesztése és a pénzügyi szektor kiszámíthatóbb szabályozására tett törekvések is.
Az NGM kiemelkedő jelentőségűnek értékeli a tényt, hogy míg a világgazdasági növekedés üteme a tavaly novemberi jelentéshez képest lassulást mutat, addig Magyarország gazdasága stabil növekedési pályán mozog, és a növekedés üteme európai összehasonlításban is kiemelkedő.
Varga Mihály rendkívül kedvezőnek ítélte az előrejelzést
Rendkívül kedvezőnek nevezte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt, hogy az OECD javította a magyar növekedési kilátásokat.
A tárcavezető az OECD éves miniszteri értekezletén Párizsban kommentálta az MTI-nek a Gazdasági kilátások (Economic Outlook) című tanulmány legfrissebb kiadványát.
"Ez igen jelentős optimizmust mutat" - hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a tanulmány kiemeli: "rendkívül kedvező változások történnek a gazdaság szerkezetében, nőtt a foglalkoztatás és a belső fogyasztás, ami mindenképpen emelni fogja a mértékét".
