Macron másodszor lép ugyanabba a folyóba – a pár napja lemondott miniszterelnököt nevezte ki újra

Emmanuel Macron francia államfő ismét Sébastien Lecornut nevezte ki miniszterelnöknek péntek este, és megbízta egy új kormány megalakításával – jelentette be az elnöki hivatal.

A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki az elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy vasárnap este megalakította a kormányát. A miniszterelnök arra hivatkozott, hogy „már nem teljesülnek a feltételek” ahhoz, hogy posztján maradjon. Úgy vélte: a kormány bejelentett összetétele „felébresztette egyes pártok étvágyát”, és hozzátette: álláspontja szerint az ország érdekeit a pártokéi fölé kellene helyezni.

Bár Emmanuel Macron négy nappal ezelőtt elfogadta a miniszterelnök lemondását, még aznap felkérte az ügyvivőként a posztján maradó miniszterelnököt, hogy tegyen egy utolsó kísérletet, és „folytasson tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról”, azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról, és valamilyen kompromisszum megtalálásáról egy olyan kormányhoz, amely képes elfogadtatni a Nemzetgyűléssel a jövő évi – várhatóan megszorításokat tartalmazó – költségvetést.

Lecornu elődjét, Francois Bayrout az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt. Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint „Emmanuel Macron korlátlan felhatalmazást ad a miniszterelnöknek”.

– írta Lecornu az X-en, hozzátéve, hogy az új kormánynak „a megújulást kell megtestesítenie”, és hogy „az elmúlt napokban a politikai pártokkal folytatott konzultációk során felvetett összes téma parlamenti vitára kerülhet”.

Heves reakciókat váltott ki Macron döntése

Az államfő döntése Lecornu újbóli kinevezéséről heves reakciókat váltott ki, miután a baloldal és a jobboldal is olyan miniszterelnököt követelt, aki szakít a macroni politikával.

A két nagy ellenzéki blokkból a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés, míg a baloldali pártok közül az Engedetlen Franciaország és a kommunisták azonnal jelezték, hogy amint megalakul az új kormány, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.

A szintén ellenzéki Szocialista Párt főtitkára, Pierre Jouvet azt jelezte az AFP hírügynökségnek, hogy „semmilyen megállapodást” nem kötött Sébastien Lecornuval arról, hogy nem szavazza meg a frakció a bizalmatlansági indítványt, miután „semmilyen biztosítékot vagy garanciát” nem kapott azon követelésére, hogy a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreformot felfüggeszti az új kormány. Márpedig a szocialisták ezt kérték előzetesen cserébe a kormány támogatásáért.

Még az egyre inkább megosztott elnöki tábor is fenntartásokkal fogadta Lecornu újbóli kinevezését, aki Emmanuel Macron egyik legközelebbi politikustársa. A 39 éves konzervatív politikus 2017-ben csatlakozott Macron centrista mozgalmához, és támogatta őt akkori elnökválasztási kampányában. Azóta valamennyi kormányban stratégiai posztot töltött be, 2022 óta védelmi miniszter volt. Egy éven belül ő a harmadik, illetve negyedik miniszterelnök Franciaországban.

Rendkívül megosztott a francia politika

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett s a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelztett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A felmérések azt mutatják, hogy ha vasárnap rendeznének választásokat, az erőviszonyok nem változnának jelentős mértékben, s egyetlen tömb sem tudná megszerezni az abszolút többséget.

Sébastien Lecornu szerdán úgy ítélte meg, hogy nem szükséges előrehozott választásokat tartani, mert van lehetőség megállapodásra a pártok között az ország stabilizálása érdekében. De pénteken az elnöki hivatalban sürgősen összehívott válságtanácskozás a köztársasági elnök és a pártvezetők között nem tette ezt egyértelművé.