Ismét teljes a káosz a csipszektorban, mindenki csak kapkodja a fejét az amerikai-kínai vámháború durvulása láttán
A globális félvezető-ellátási láncban működő vállalatok felkészülnek az eszkalálódó kereskedelmi háború okozta fennakadásokra, miután Kína korlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémásványok exportjára, Trump elnök pedig válaszul további vámokat és szoftverexport-korlátozásokat rendelt el az ázsiai ország ellen.
Kína intézkedései – amelyek eddig a legcélzottabb lépések a ritkaföldfémek ellátásának korlátozására – Peking első komoly kísérletét jelentik arra, hogy kiterjessze joghatóságát külföldi vállalatokra a félvezetőipar megcélzása érdekében. Ez fenyegeti a mesterségesintelligencia- (MI) forradalmat hajtó csipek gyártását. Az intézkedések hatására Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy további 100 százalékos vámot vet ki Kínára, valamint exporttilalmat rendel el „bármilyen és minden kritikus szoftverre”.
Fejvesztve kapkod a csipszektor, senki nem tudja, mi lehet a következő lépés a vámháborúban
A ritkaföldfémekre vonatkozó korlátozások hetekig tartó szállítási késéseket okozhatnak az ASML Holdingnál – a világ egyetlen olyan vállalatánál, amely a legfejlettebb félvezetőgyártó gépeket készíti –, mondta egy, a cég ügyeit ismerő forrás a Bloombergnek.
Egy amerikai csipgyártó vállalat magas rangú vezetője elmondta, hogy a cég még mindig értékeli a lehetséges hatásokat, de
jelenleg a legnagyobb kockázatot a ritkaföldfém-alapú mágnesek árának növekedése jelenti,
amelyek létfontosságúak a csipgyártási ellátási láncban. Egy másik amerikai csipgyártó tisztviselője szerint a vállalat sietve próbálja azonosítani, mely termékei tartalmaznak Kínából származó ritkaföldfémeket, és attól tart, hogy az ország új engedélykövetelményei megbéníthatják az ellátási láncot.
Kína az eddigi legszigorúbb korlátozást vezette be
Nem világos, hogy Trump legújabb exporttilalma pontosan mely amerikai szoftvertermékeket érintheti. Júliusban a kormány feloldotta a csiptervező szoftverek exportengedély-kötelezettségét, amelyet májusban vezettek be válaszul Kína korábbi ritkaföldfém-exportkorlátozásaira.
Kína új szabályai szerint a külföldi cégeknek engedélyt kell kérniük minden olyan anyag exportjához, amely akár nyomokban is tartalmaz kínai ritkaföldfémeket – különösen azokat az alkatrészeket, amelyeket számítógépes csipek gyártásához vagy katonai célú MI-kutatáshoz használnak.
Ezek a legszigorúbb exportellenőrzések, amelyeket Kína valaha alkalmazott
– mondta Gracelin Baskaran, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) kritikus ásványokra fókuszáló igazgatója. „Egyértelmű, hogy Kína kezében van a hatalom és a befolyás, amellyel nemcsak az amerikai, hanem a globális cégekre is nyomást gyakorolhat” – tette hozzá.
A félvezetőgyártó berendezések – például az ASML és az Applied Materials gépei – különösen függnek a ritkaföldfémektől, mivel rendkívül precíz lézereket, mágneseket és egyéb eszközöket tartalmaznak, amelyek ezeket az elemeket használják.
Trump vámbombával válaszolt
Többen kétségbe vonják, hogy meddig maradnak érvényben a korlátozások, és úgy vélik, azok Trump közelgő ázsiai útját előzik meg, amelynek során találkozott volna Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Nem világos ugyanakkor, Kína hogyan tudná technikailag ellenőrizni a ritkaföldfémek ilyen apró mennyiségeit.
Kína lépése azonban inkább fokozta a feszültséget az Egyesült Államokkal. Trump új vámjai 130 százalékra emelnék a kínai áruk importadóját a következő hónaptól – kicsivel az év eleji 145 százalékos szint alá, amelyet egy korábbi tűzszünet során csökkentettek. Pénteken Trump azt is kilátásba helyezte, hogy lemondja találkozóját Hszivel, „ellenséges lépésnek” nevezve a kínai exportkorlátozásokat.
Mindig is úgy éreztem, hogy csak lesben álltak, és most ismét igazam lett! Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy Kína túszul ejtse a világot
– írta Trump a Truth Socialen.
Ez nem az első alkalom, hogy a ritkaföldfémek a középpontba kerülnek az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban. Amikor Trump korábban megemelte a kínai importvámokat, Peking válaszul leállította a ritkaföldfémexportot az amerikai cégek számára. A felek tavasszal tűzszünetet kötöttek: Trump csökkentette a vámokat, Kína pedig újraindította az ásványkivitel egy részét.
Peking „gazdasági hadüzenete”
A világ legnagyobb csipgyártói – köztük az Intel, a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) és a Samsung Electronics – egyaránt az ASML gépeire támaszkodnak a gyártás során. Egy Fehér Ház-tisztviselő szerint a kormány és az illetékes ügynökségek jelenleg is elemzik az új szabályok hatásait, amelyeket Kína előzetes bejelentés nélkül vezetett be, látszólag abból a célból, hogy ellenőrzése alá vonja a globális technológiai ellátási láncokat.
Az amerikai Képviselőház Kína-ügyi különbizottsága „gazdasági hadüzenetnek” nevezte a kínai korlátozásokat. John Moolenaar republikánus elnök közleményében úgy fogalmazott:
Kína élesre töltött fegyvert szegezett az amerikai gazdaságra.
- Európában Németország – az EU legnagyobb gazdasága – már megtette az első lépéseket a nyersanyagellátás diverzifikálására, és a gazdasági minisztérium pénteken „komoly aggodalommal” reagált Kína bejelentésére. A kormány közölte, hogy szoros kapcsolatban áll az érintett vállalatokkal és az Európai Bizottsággal a válaszlépések előkészítésére.
- Tajvan elsősorban Európából, az Egyesült Államokból és Japánból szerzi be ritkaföldfém-szükségletét. Az ország gazdasági minisztériuma közölte: „További értékelésre van szükség, mielőtt meg tudnánk határozni az iparra gyakorolt hatásokat. Továbbra is figyelemmel kísérjük az alapanyagárak és az ellátási láncok változásait.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.