Távol a kétharmadtól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA demokrácia hívei örülhetnek az eredménynek, a piaci szereplők azonban nem – így összegezhetők az első reakciók a vasárnapi törökországi parlamenti választások után. A 2002 óta egyedül kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 40,9 százalékot ért el a 85 százalék fölötti részvétellel zajló szavazáson, a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) 25 százalékkal zárt, a jobboldali nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) 16,33 százalékot kapott – a nagy hír pedig az, hogy a kurdokat támogató baloldali Népi Demokratikus Párt (HDP) 13,07 százalékos aránnyal először átugrotta a 10 százalékos parlamenti küszöböt.
A nehéz kormányalakítást ígérő eredmények miatt a török líra tegnap közel 4 százalékkal, történelmi mélypontra, 2,8095-ös szintig zuhant a dollárral szemben, az isztambuli tőzsde BIST 100 indexe pedig 8,15 százalékkal esett nyitásban. A tízéves államkötvények hozama 9,64 százalékra emelkedett a pénteki 9,32-ről.
A nagy vesztes az AKP: Recep Tayyip Erdogan államfő nemrég még abban bízott, hogy pártja kétharmados többséget szerez, ami lehetővé tette volna egy az elnök jogkörét kiszélesítő, hatalmát megerősítő alkotmánymódosítást. Ehhez azonban későn akart hozzálátni: az utóbbi időben jelentően lassult a gazdasági növekedés, a munkanélküliségi ráta idén januárban 11 százalék fölé került, az infláció 8 százalék fölött van, ráadásul egymást érik a korrupciós botrányok. Végül az AKP még a sima többséget se érte el – 258 parlamenti mandátuma 18-cal kevesebb a szükségesnél –, így vagy koalíciót kell kötnie, vagy meg kell próbálkoznia a kisebbségi kormányzással. Mindkét verzió egyenlő a bizonytalansággal – ez már kiderült a kilencvenes években –, így elemzők szerint könnyen lehet, hogy záros határidőn belül újabb választást írnak ki.
A következő heteket a koalíciós tárgyalások okozta bizonytalanság határozza meg – mondta a CNBC-nek a Capital Economics vezető feltörekvő piaci elemzője. Mások arra emlékeztettek, hogy a piaci szereplők zöme a voksolás előtt az AKP nagy győzelmétől, ezzel Erdogan erősödésétől is tartott, emlékezve a két évvel ezelőtti törökországi tüntetéssorozatra. Az instabil helyzeten ugyanakkor keresni is lehet: törökországi szakértők mellett például a JPMorgan stratégája is arra emlékeztetett a The Wall Street Journalnek nyilatkozva, hogy számos török befektetési lehetőség már nagyon vonzó árakon forog, értékes vállalatok kínálnak olcsó beszállási lehetőségeket. Vannak érvek egy kamatemelés mellett is – tette hozzá a szakember, arra viszont nem tért ki, hogy Erdogan az utóbbi időkben épp azért támadta a jegybankot, mert az márciusban megállt a kamatcsökkentéssel, azóta 7,50 százalék az irányadó ráta.
A török jegybank mindenesetre tegnap gyorsan megpróbált a líra segítségére sietni, miután az nagyot esett a dollárral szemben. Az egyhetes dollárbetét kamatát 4 százalékról 3,5 százalékra, a hasonló euróbetétét 2 százalékról 1,5 százalékra csökkentette, június 9-i hatállyal. A jegybank honlapján közzétett bejelentés után a korábban 2,8 körüli mélységbe zuhanó líra 2,7657-re erősödött a dolláral szemben.
Bizonytalan egyeztetések
A kormányalakításra az alkotmány szerint 45 napja van annak, akit az államfő felkér. Jelen állás szerint ez a mostani kormányfő, az AKP-t vezető Ahmet Davutoglu lesz, aki úgy vághat neki a feladatnak, hogy első körben mindhárom párt jelezte: nem lép koalícióra vele. Az elemzők így sem zárják ki, hogy a mostanáig uralmon levő párt megpróbálkozik az MHP-val, ám ez ismét felerősítené a feszültséget a nacionalista pártot elutasító kurdokkal, nem beszélve a NATO-tag Törökország nyugati szövetségeseiről.Ha nem sikerül senkivel koalíciót alakítani, a 45 nap letelte után 90 napon belül jöhet az újabb választás.
Ha nem sikerül senkivel koalíciót alakítani, a 45 nap letelte után 90 napon belül jöhet az újabb választás.-->
