Új változat az adósságképletre

Egy helyre csoportosítja a kormányzat az összes adósságszabályt, és egyértelművé teszi, hogy recesszió idején ezeknek nem kell az adósságképletnek megfelelni. Ez utóbbi javaslatokat az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának pénteki ülésén terjesztették elő – hivatalosan – a kormánypárti frakciók. Az indítványcsomag meghatározza, milyen további változtatásokat tartalmazzon majd a 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvény. Ebben szerepel az új adósságszabály meghatározásán túl az is, hogy 2016 helyett csak 2020-tól kell egykulcsos (10 százalékos) társasági adó. Titkosítanak továbbá néhány költségvetési adatot (így például a Kincstári Egységes Számla egyenlegét), szélesebb adóamnesztiát biztosítanának a stabilitási megtakarítási számlán tárolt pénzek után, és hatósági árassá tennék a reklámközvetítésért felszámolható díjat.

A múlt pénteki bizottsági ülés tulajdonképpen az utolsó volt, ahol érdemi változtatást lehetett tenni a jogszabálytervezeten – a végső szavazások nagyjából az itt kialakított menetrend szerint zajlanak, tulajdonképpen itt formálódik a törvény végső változata.

Az új adósságképlet az eredetileg beterjesztett marad: a szigorúbb régit zárójelbe teszik, azt csak akkor kell alkalmazni, ha 3 százalék felett van a növekedés és az infláció is (erre a kormányzati előrejelzések szerint 2019 előtt aligha van esély). Az új szabály szerint, ha az infláció vagy a növekedés 3 százalék alatt van, az adósságot elég lesz 0,1 százalékponttal – vagyis minimálisan – csökkenteni. Persze – mint Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az ülés után a Világgazdaságnak elmondta – ez nem jelenti azt, hogy az adósságcsökkenést csak ez írná elő. Meg kell felelni az EU-szabályoknak (például három év átlagában annak a mértéknek a huszadával kell csökkenteni az adósságot, amennyivel az a GDP 60 százaléka felett van), három százaléknál alacsonyabb hiány kötelező, és persze közelíteni kell a strukturális egyenlegcél felé is. Vagyis számtalan szigorú előírás van, ezeket teszik most egy helyre, egy törvénybe, hogy egyértelmű legyen, miközben egyértelműsítik, hogy mit jelent az Alaptörvényben az a rész, amely szerint a képletet tartós gazdasági visszaeséskor nem kell alkalmazni. Erről szól, hogy a reálértéken csökkenő GDP esetén nem kell még 0,1 százalékkal sem csökkenteni az adósságot.

A kormányzat persze ezen kívül még számtalan más előírást is pontosít a salátatörvényben. Ilyen, hogy az Eximbank új lehetőségeket kap: alapíthat kockázati alapot (vagy csatlakozhat egyhez), valamint a hitelét lehet majd más pénzintézettől felvett kölcsön kiváltására is használni. De ebben a törvényben írják át a Stabilitási Megtakarítási Számla szabályait is: az újabb változat szerint csak egy év szuperkedvezményes időszakot adnak majd a fekete pénzek legalizálására. A 2013-as szabály szerint azoknak, akik legalizálni szerettek volna külföldről hazahozott (vagy bárhonnan származó) pénzt, négy-öt évig kellett várniuk: a számlára helyzet összeg az első három évben a normál adóteher kétszeresét (32 százalékot), a negyedikben a normális adóterhelést (16 százalékot), míg az ötödikben a felét (8 százalékot) adózott, ha felvették (az ötödik évtől nullát). Az új szabály szerint viszont egy év után 10 százalék lenne az adó, addig pedig 20 – ám a mostani módosítás szerint a kedvezményt csak a 2015. július 1. és a 2016. július 1. között hazahozott pénzekre adják meg, utána a korábbi szabály lép érvénybe.

Ezenkívül a módosítással némileg enyhítenek a költségvetési titkosítás szabályain is: az adatok nyilvánosak lesznek, csak a megismerésük iránti igényt kell elutasítani, ha az sérti a nemzetgazdasági érdekeket. Hogy ez mit fed, majd a szakminiszter határozhatja meg.