Az EKB aggódik a görög válság hatásai miatt
A június 2-3-án Frankfurtban tartott tanácskozáson a testület tagjai úgy vélték, hogy a tartós geopolitikai kockázatok és az adósságtárgyalásokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság aggodalomra ad okot, és nagy kilengéseket idézhet elő a piacokon.
Az EKB nem hátrált ki Görögország mögül. A kormányzótanács szerdán is úgy döntött, hogy fenntartja a sürgősségi likviditási támogatást (ELA) a görög bankok számára, de nem változtatott a múlt hét pénteken 89 milliárd euróban meghatározott keretösszegen.
Az euróövezeti központi bankok közül a német Bundesbank állt ki a leginkább amellett, hogy az EKB ne biztosítson forrásokat a görög központi bankon keresztül olyan hitelezőknek, akik mögött nem fizetőképes hatalom áll.
A nemzetközi hitelezők javaslatainak elfogadásáról döntő vasárnapi görögországi népszavazás függvényében a kormányzótanács hétfői ülésén dönt az ELA további sorsáról.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a bankzárlat hatására megváltozott az emberek hozzáállása a népszavazáshoz. Immár a megkérdezettek 47,1 százaléka mondta azt, hogy támogatja a nemzetközi hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk viszont azok elfogadása ellen van. A hét elején még többségben voltak a hitelezőkkel való megállapodás ellenzői.
A görög kormány vasárnap döntött úgy, hogy július 7-ig bezárja a bankokat és tőkekorlátozásokat vezet be. Hatvan euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. A bankautomaták előtt hosszú sorok állnak, a napi 60 eurót legtöbben csak több próbálkozásra tudják felvenni, mert egy-egy ATM legtöbbször csak legfeljebb 20 eurót ad ki.
Egy névtelenül nyilatkozó görög bankvezető a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy a jövő hét keddre elfogyhat az összes készpénz a bankokból, ha mindenki felveszi a napi 60 eurót, mivel a likviditást eddig biztosító EKB immár péntek óta egy eurócentet sem juttatott a görög pénzintézeteknek.
