A miniszterelnök szerdán a nemzethez intézett televíziós beszédében arra kérte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a referendumon, mert az "döntő lépés lesz egy jobb megállapodás" felé vezető úton. Leszögezte, hogy a népszavazás nem Görögország euróövezeti tagságáról szól, hiszen az adott.
Ciprasz megismételte, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel a népszavazás után is. Szerinte a nemek győzelme nem jelent szakítást Európával, hanem az értékek Európájához való visszatéréssel ér fel, és erős nyomást gyakorol a hitelezőkre, hogy egy gazdaságilag életképes megállapodást kínáljanak az országnak.
Vezető európai politikusok a napokban sorra azt hangoztatták: a referendum valójában arról szól, hogy a görögök az euróövezetben és az Európai Unióban kívánnak-e maradni.
Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke megerősítette, hogy szerda esti telekonferenciájukon megvitatják az új görög javaslatokat, de Ciprasz beszéde után kevés esélyt lát az előrelépésre.
A televíziós beszéd elhangzása előtt alig öt órával derült ki, hogy a görög miniszterelnök két levelet is küldött a nemzetközi hitelezőknek kedden.
Az elsőben azt javasolta, hogy Görögország kössön két évre szóló hitelmegállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) és ütemezzék át a görög államadósságot. Athén azt is kérte, hogy a megállapodás megkötéséig hosszabbítsák meg a kedd éjfélkor kifutó európai hitelprogram hatályát.
A másik, a szerdán ismertté vált levélben a görög kormányfő arról tájékoztatta a nemzetközi hitelezőket, hogy kormánya kész elfogadni a legutolsó átfogó javaslatcsomagukat bizonyos módosításokkal a június 30-án lejáró második európai hitelprogram meghosszabbítása és az euróövezeti mentőalappal kötendő hitelmegállapodás részeként.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban kedd esti rendkívüli tanácskozásukon nem hosszabbították meg a görög pénzügyi mentőcsomag hatályát, továbbra sem hajlandóak tárgyalni a görög egy részének leírásáról, az ESM hitelkeretének igénybe vételére irányuló kérelemről pedig szokásos ügymenet szerint döntenek, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el. A döntésben kulcsszereplő Németország képviselői hűvösen fogadták az újabb görög javaslatot is, Angela Merkel kancellár megismételte, hogy a népszavazásig nincs miről tárgyalni.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke még hétfő éjjel arra kérte Alekszisz Cipraszt, hogy fogadja el a nemzetközi hitelezők utolsó, hét végén tett ajánlatát, valamint buzdítsa arra honfitársait, hogy szavazzanak igennel a népszavazáson. Cserébe felajánlotta, hogy keddre összehívja az euróövezeti pénzügyminisztereket és jóváhagyatja velük az egyezséget, illetve a nemzetközi mentőcsomag hatályának meghosszabbítását, majd októberben tárgyalásokat kezdenek a görög adósság átütemezéséről, emellett pedig Athén 35 milliárd euró segélyt kap befektetési és munkahelyteremtési céllal. Hivatalos válasz erre nem érkezett a görög kormánytól.
