Jóváhagyták az euróövezeti pénzügyminiszterek a Görögországnak nyújtandó áthidaló kölcsönt. A hétmilliárdos hitelt korábban a brit kormány ellenezte, sajtóhírek szerint azonban London úgy döntött: nem vétózza meg a tervezetet, amennyiben a kölcsönt nem finanszírozzák brit pénzből.
A forrása az EU EFSM alapja, amely tehát nem euróövezeti, hanem uniós forrás.
Az athéni parlament után egyébként délelőtt a finn is jóváhagyta az újabb görög mentőhitel alapját jelentő megállapodást. Ez azért fontos, mert a helsinki vezetés korábban nyíltan a Grexit mellett állt ki. A francia törvényhozás már szerdán támogatta az egyezményt, a holland délután tárgyal róla.
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a görög parlament megtette az első lépést azzal, hogy elfogadta az új hitelprogramot, de a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése miatt vannak kockázatok.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője elmondta: mind a sikeres parlamenti szavazás, mind a görög kormány parlamenti támogatottságának visszaesése megfelelt a várakozásoknak, így érdemi piaci hatásokra nem lehet számítani.
A piaci szereplők nem lélegezhetnek fel egészen a görög helyzetben továbbra is benne rejlő kockázatok miatt, hiszen még az eurózóna számos tagállamának törvényhozásában ratifikálni kell a mentőcsomagot előkészítő intézkedéseket - tette hozzá.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: az, hogy a vezető görög kormánypártból 38-an nem támogatták a javaslatokat, megkérdőjelezheti a kormány működését, mivel így elesett a kormánytöbbség a parlamentben.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: "most a tűzoltáshoz megvolt a többség, de a következő 1-3 évben kisebbségből kormányozni és végigvinni a programot, az szinte lehetetlen küldetésnek tűnik".
MTI-->
