Egyelőre semmi nem tudta elrontani a német üzleti körök elégedettségét, különösen ami a jelenlegi helyzetet illeti: az Ifo gazdaságkutató hangulatindexe augusztusban 108,3 pontra emelkedett a júliusi 108-ról, holott az elemzők 0,5-0,6 pontos csökkenést vártak. A hétezer vállalat illetékeseinek megkérdezésével összeállított mutatót a jelenlegi helyzet megítélésének részindexe húzta fel (113,9 pontról 114,8-ra nőtt), a hat hónapra előretekintő várakozásokat tükröző részindex hajszálnyit, de a vártnál kevésbé süllyedt (102,3 pontról 102,2-re). Biztató, hogy különösen a kiskereskedelmi és az építőipari cégek körében javult a hangulat, ami a belső fogyasztás élénkülésére utal.
A német gazdaság továbbra is szikla a háborgó vizekben – fogalmazott az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn. A szavakat alátámasztja, hogy nem az Ifo-index az egyetlen német mutató, amelyik jól alakult: a Markit kompozit beszerzésimenedzser-indexe (PMI) augusztusban 54 pontra emelkedett a júliusi 53,7-ről (50 fölött a PMI növekedést tükröz), a múlt héten közzétett adat szerint a feldolgozóiparban mind az új megrendelések állománya, mind a termelés négy hónapja nem látott mértékben emelkedett.
A második negyedévi GDP-növekedésre adott második becslés is a növekedés stabilizálódását jelzi: az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült a gazdaság – erősítette meg az első becslést a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). A most közzétett részletekből azonban az is kiderül, hogy a 2,2 százalékkal növekvő export volt a fő hajtóerő, ami a jelenlegi piaci turbulenciák, a feltörekvők, köztük elsősorban Kína lassulása mellett nem megnyugtató. A belső kereslet ráadásul 0,3 százalékkal csökkent az első negyedévi 0,6 százalékos bővülés után, és a lakossági fogyasztás növekedése is 0,2 százalékra lassult 0,4-ről. Mindennek ellenére a negyedév elég erős volt ahhoz, hogy tovább javítsa a német költségvetés amúgy se rossz helyzetét: az első fél évet 21,1 milliárd eurós többlettel zárta az államháztartás (beleértve a szövetségi, a tartományi és az önkormányzati büdzséket is), ez a GDP 1,4 százalékának felel meg. Németország 2014-et költségvetési többlettel zárta – 1969 óta először –, a Destatis szakemberei mindenesetre figyelmeztettek, hogy az első hat hónap adatát nem lehet kivetíteni az év egészére, mert a második fél évben általában csökkennek a költségvetési többletek.
A második fél évtől a belső kereslet erősödését várják az elemzők, például a BNP Paribas közgazdásza. A németeknek még a kínai kereslet miatt se kell aggódniuk – véli az UniCredit kommentárja (amely szerint a mostani Kína-frász egyébként is eltúlzott). A német exportnak csak a 6,6 százaléka irányul Kínába, szemben az eurózóna 37 százalékos átlagával – mutattak rá –, még a járműipart is magában foglaló gépipar kivitelének is csak durván a 10 százaléka kerül oda. A németek által kihelyezett külföldi működőtőke-befektetések csupán 5 százaléka jutott eddig Kínára.
Optimistán látja a helyzetet a Bundesbank is: mint az augusztusi havi bulletin fogalmaz, Németországban szolid növekedés ígérkezik a második fél évben, a rekordmélységben levő munkanélküliség, illetve az alacsony hitelköltségek hatására erősödő belső fogyasztás ellensúlyozhatja a kínai gyengélkedés hatását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.