A NIF Zrt. arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy 2015-ben Közop-forrásból, nettó 308 milliárd forint költséggel egyebek között befejeződik a Gyoma–Békéscsaba, a Szolnok–Szajol, a Kelenföld–Székesfehérvár, Lepsény–Szántód-Kőröshegy vonalszakasz rekonstrukciója, a váci állomás korszerűsítése, valamint az elővárosi vasútvonalakhoz kapcsolódóan P+R-parkolók építése is.
Ezek után sem érnek véget a vasútfejlesztések, a folyamatban lévő, Közop-forrásból megkezdett, de – az uniós költségvetési ciklusváltás miatt – 2016-ban IKOP-forrás felhasználásával befejeződik az évek óta tartó Szajol–Püspökladány vonalszakasz átépítése, továbbá a jövő év végéig megújul a székesfehérvári és a békéscsabai állomás is. Mindezek mellett három vasúti vonalszakaszon (a Ferencváros–Székesfehérvár, a Bajánsenye–Boba és a Ferencváros–Lőkösháza) úgynevezett ETCS2 berendezéseket telepítenek. (Az ETCS – European Train Control System – az alapvető funkcióit tekintve vonatbefolyásoló rendszer, elsődleges feladata a vonatok közlekedésének felügyelete, a vasúti forgalom biztonságának a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben történő garantálása.) A nettó 263 milliárd forint értékű szakaszolt projekteknél várhatóan 30 milliárd forint értékű számla kifizetése húzódik át 2016-ra – tájékoztatott a NIF.
Augusztus 20-án újraindult a vasúti forgalom a teljes, 53 kilométeres szakaszon a Nyugati pályaudvar és Esztergom között, miután az ünnep előtt átadták a 13,4 kilométer hosszan kétvágányúra kiépített Északi Vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár közötti vonalszakaszt is. A munkálatokat 25,48 milliárd forint értékben az Aranyhegy Konzorcium végezte. A biztosítóberendezést a Siemens Óbuda Konzorcium korszerűsítette nettó 8,79 milliárd forintból.
A teljes vonalszakasz felújítását 2012 májusában kezdték el, és a Pilisvörösvár–Esztergom közötti szakaszon 2013 decemberében befejeződtek a munkálatok, a hátralévő szakaszon viszont adminisztrációs, technológiai és egyéb okokból jelentős csúszás miatt csak mostanra sikerült végezni a munkálatokkal. A beruházás teljes költsége 44,5 milliárd forint volt, ebből nemcsak a pálya újult meg, hanem a peronok, az állomásépületek is, és P+R-parkoló is létesült. A beruházás 85 százalék uniós és 15 százalék hazai forrásból valósult meg. Augusztus 31-től óránként két vonatpár közlekedik, a legkedvezőbb gyorsított járatok esetében 17 perces menetidő-csökkenés lesz – jelentette ki az átadón Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
– A napi csaknem 14 ezer utast kiszolgáló 2-es vonal felújított pályáján a korábbi óránkénti 40-60 kilométeres sebesség egyes szakaszokon eléri a 80-100 kilométert – mondta Loppert Dániel, a megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs igazgatója. 2017 elejére a tervek szerint villamosítják a teljes szakaszt, ezt követően Flirt motorvonatok fognak közlekedni a vonalon. A villamosítási munkák befejezése után a menetidő további 10 perccel csökkenhet.
A vasúti infrastruktúra-beruházások mellett csaknem két tucat Közop-forrásból finanszírozott közúti fejlesztés is véget ér idén. Ezek között szerepel például a nemrég átadott M43 autópálya Makó és országhatár közötti szakasza, az M85-ös Győr–Enese, illetve az Enese–Csorna közötti szakaszának építése. Az elmúlt időszak munkálatai folytán több szakaszon négysávos lesz a 21-es számú főút, ennek köszönhetően várhatóan jelentősen csökken a balesetek száma. Az észak–déli irányban autózóknak jó hír, hogy idén véget ér a 8-as számú főút Várpalota– Veszprém közötti, illetve a Márkó–Ajka közötti szakasz korszerűsítésnek első üteme.
Gyorsítja és egyben biztonságosabbá teszi az autózást a településeket elkerülő utak építése. Ezekből idén több is befejeződik: így például kész lesz a Seregélyest, Nagyatádot, Mórahalmot elkerülő szakasz, ahogyan a Kecskemétet északról, valamint Miskolcot szintén északról elkerülő szakasz is megépül. Szintén befejeződik 2015-ben a 3-as számú főút Hatvan vasúti felüljáró és közúti csomópont átépítése, és véget ér az M0 autóút M1 csomópontjának infrastrukturális fejlesztése is, valamint – több szakaszban – a Záhony térség belső közúti infrastruktúra-fejlesztése. A NIF Zrt. a Közop-forrásból – az előkészítési feladatokat is ideértve – 2015-ben 327,3 milliárd forint felhasználását tervezi.
A következő ciklust is érintik projektek
Ahogyan a vasúti fejlesztéseknél, a közúti beruházásoknál is lesznek az uniós pénzügyi ciklusokat „átívelő” beruházások. A folyamatban lévő, Közop-forrásból megkezdett, de 2016-ban IKOP-forrás felhasználásával befejeződik például a 86-os számú főút Zalalövőt elkerülő szakaszának építése, az M86 második üteme (Hegyfalu–Csorna közötti szakaszon), és elkészül a 8-as számú főút Székesfehérvár nyugati, illetve a Várpalota déli elkerülő szakasza is. Ez utóbbi projektek 2016–2017 évi forrásigényét valószínűleg IKOP-ból biztosítják mintegy 47,2 milliárd forint összegben – tudtuk meg a NIF-től.
