Kevés az akadály a vállalati korrupció előtt

Az OECD külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét aláíró országok több mint felében egyetlen eljárás sem indult az elmúlt négy évben a korrumpáló cégek ellen – állapította meg a Transparency International (TI). A szervezet Berlinben működő titkársága tizenegyedik alkalommal vizsgálta az egyezmény végrehajtását, és lesújtó eredményt kaptak. A korábbi évekhez hasonlóan idén is csak négy ország alkalmazza következetesen az egyezmény rendelkezéseit.

Magyarország a korlátozottan végrehajtók csoportjába tartozik, és ezen a helyzeten harmadik éve nem tud változtatni, pedig a kormány az elsők között írta alá az OECD-egyezményt. A TI szerint a hazai jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét, mivel megkérdőjelezhető a rendőrség és az ügyészség szakmai függetlensége. A legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, szinte korlátlanul utasíthatja a beosztott ügyészeket, és bármely ügyet magához vonhat vagy átszignálhat más ügyészre, ráadásul a parlament kétharmados többséggel meghosszabbíthatja a legfőbb ügyész kilencéves mandátumát – emeli ki a TI közleménye, amely arra is emlékeztet: a korrupció elleni országok csoportja (GRECO) júliusban nyilvánosságra hozott jelentésében úgy értékelte, hogy a legfőbb ügyész hivatali idejének korlátlan meghosszabbíthatósága lehetőséget ad az igazságszolgáltatás politikai befolyásolására. A TI a közérdekű bejelentők védelmének a hiányát is kiemelte annak okaként, hogy a magyar bűnüldözés évek óta egyetlen komoly nemzetközi vesztegetési ügyet sem tudott feltárni.

Ennél is rosszabb a helyzet több uniós tagállam és a világ harmadik legnagyobb gazdaságának számító Japán esetében. Összességében a világexportnak mindössze az ötöde származik olyan országból, amelynek a kormánya komolyan veszi a határon átnyúló vesztegetések üldözésére irányuló feladatait – állapította meg a TI. Az OECD-egyezményt aláíró kormányok fele az elmúlt 16 évben nem volt képes megakadályozni azt, hogy az országukban működő vállalatok vesztegetéssel szerezzenek külföldi üzleteket, vagy korrumpálják a külföldi közbeszerzéseket. José Ugaz, a TI globális elnöke szerint a „kormányoknak felelniük kell azért, amiért büntetlenséget biztosítanak a külföldi befektetéseik során korrupcióval üzletet szerző cégeknek”.

Az OECD-egyezmény végrehajtásában élenjáró négy ország 2011 és 2014 között 215 büntetőeljárást folytatott le a külföldi befektetések során vesztegető vállalatokkal szemben, és 59 új eljárást indított ugyanebben az időszakban. A többi 37 országban eközgen 93 nyomozás indult, és ezek közül csak harmincat sikerült lezárni.