BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kína lassulása a régiónk gazdaságára is hat

Nagyobb lehet a kínai gazdaság lassulásának a hatása a kelet-közép-európai országokra, mint sokan gondolják. A Morgan Stanley elemzői szerint a kínai kereslet visszaesése több csatornán keresztül hathat a régióra, és a viszonylag alacsony kínai export ellenére Magyarországra számos kockázat leselkedik.

A közvetlen kínai exportunk a teljes kivitel 1,5 százalékát teszi ki az elemzők kimutatása szerint, ami magasabb, mint a lengyel 1, a román 1,1 vagy a cseh 1,2 százalékos arány. Jóval alacsonyabb azonban Oroszország kitettségénél, ahol az export 7,5 százaléka Kínába megy, amiben jelentől szerepet játszik a nyersanyagexport. Több feltörekvő, nyersanyagtermelő országban nagy a kínai kivitel aránya, ebből a szempontból Magyarország nem annyira sebezhető, ha tovább lassul a kínai növekedés.

A Morgan Stanley szerint azonban a közvetett kivitel közel kétszer akkora nálunk, mint a közvetlen, így összességében a kínai export aránya eléri a 4,4 százalékot a teljes kivitelben. A többi régiós országban 4 százalék alatti a közvetlen és a közvetett kínai export összesen, Lengyelországban például 3,2 százalékos az arány. Az elmúlt években egyébként is gyengén teljesítő orosz gazdaság ezek alapján nagyobb bajban lehet, hiszen tíz százalék feletti a kitettsége. Leginkább a nyersanyag-exportáló országokat, így Oroszország mellett Dél-Afrikát és Kazahsztánt érintheti kellemetlenül a kínai gazdaság állapotának romlása.

A GDP-hez képest azonban már más kép rajzolódik ki – hívják fel a figyelmet a Morgan Stanley elemzői, akik szerint a gazdaság méretéhez képest Magyarország és Csehország esetében nagyobb az export aránya, mint Oroszországban vagy Dél-Afrikában. A magyar GDP 3,5 százaléka a kínai kitettség, amely nagyon közel van a cseh 3,3-hoz. Hasonló az arány a nyersanyagtermelő országoknál: az orosz és dél-afrikai kitettség 3,1, illetve 3,2 százalékos. A szakértők a kelet-közép-európai országok nyitottságával magyarázzák, hogy a GDP-hez mérten nem nagyon tér el Magyarország kínai exportkitettsége az orosztól. Lengyelország és Románia jobb helyzetben van, miután náluk csak a GDP 1,2 százalékát adja a kínai kitettség. Kazahsztán így is rosszul jár, miután a gazdaság teljesítményéhez képest is 5 százalék feletti az arány.

Ugyan az elmúlt évtizedben a kínai export duplájára emelkedett Közép-Európában, az utóbbi három évben stabilizálódást láthattunk. A legnagyobb indirekt hatás Németországon keresztül érheti a régiót a kínai lassulás miatt, összességében a közvetett hatás nagyobb lehet a közvetlennél. A kínai lassulás egyelőre nem látszik a régiós exportadatokon a Morgan Stanley szerint, Németországban azonban már látható a kivitel visszaesése Kína felé, így az élénk német kapcsolatokkal rendelkező országokban jobban érzékelhető lesz majd a hatás. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai azonban azt mutatják, hogy a magyar export már tavasszal csökkent Kína felé, amire 2013 nyara óta nem volt példa.n VG

A forint viszonylag jól tartja magát

Eltérően hat a nyersanyagtermelő és -importáló országok devizáira a kínai helyzet a Nomura szakértői szerint. A legtöbb nyersanyag-exportáló ország valutája jelentősen gyengült augusztusban, a kelet-közép-európai régió azonban az orosz rubelnél, az ukrán hrivnyánál vagy éppen a török líránál kisebb eséssel megúszta a viharokat.

Azoknak a kelet-közép-európai importáló országoknak a valutái voltak a legstabilabbak, amelyeknek az árfolyamát erősen irányítják: idetartozik a szerb dinár, a román lej és a cseh korona. Peter Attard Montalto szerint ezeket a devizákat nem érintette eladói nyomás, és elszigetelve érezhetik magukat a kínai jüan leértékelődésétől. A szabadon lebegő csoportba tartozik a lengyel złoty és a forint is, ahol a központi bankok az év során folyamatosan lazító monetáris politikát folytattak: ezek a valuták már nem annyira stabilak, mint az előbbi csoport, de csak kissé teljesítettek rosszabbul.


Azoknak a kelet-közép-európai importáló országoknak a valutái voltak a legstabilabbak, amelyeknek az árfolyamát erősen irányítják: idetartozik a szerb dinár, a román lej és a cseh korona. Peter Attard Montalto szerint ezeket a devizákat nem érintette eladói nyomás, és elszigetelve érezhetik magukat a kínai jüan leértékelődésétől. A szabadon lebegő csoportba tartozik a lengyel złoty és a forint is, ahol a központi bankok az év során folyamatosan lazító monetáris politikát folytattak: ezek a valuták már nem annyira stabilak, mint az előbbi csoport, de csak kissé teljesítettek rosszabbul.

-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.