Állampapírba tolják a bankokat

A kamatfolyosó 25 bázisponttal lejjebb tolódik a mai naptól az önfinanszírozási program hatékonyságának növekedése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint. Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy tegnapi háttérbeszélgetésen kiemelte: az önfinanszírozási program során a bankok eddig rövid és hosszú lejáratú állampapírokat is vásároltak. A program 2014. tavaszi meghirdetése óta pedig több mint 1400 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat. Ezért megdicsérte a pénzintézeteket az alelnök, ugyanakkor rámutatott, hogy a kereslet olyan alacsony szintre szorította le a 3 hónapos diszkontkincstárjegy (DKJ) hozamát, mint ahol az overnight (O/N) betét kamata állt. Mindezek hatására a bankoknak jobban megéri a likvid betétben tartani a pénzt, mint a DKJ-kban. Nagy Márton szerint ezzel azonban sérült az önfinanszírozási program sikere. Az MNB-nek nem titkolt célja, hogy a jegybanki eszközökből az állampapírpiac felé terelje a bankokat. Sőt, a lépés azt mutatja, hogy sok mindent képesek megtenni a kiszorítás érdekében.

Az MNB közleménye szerint az egynapos betétre fizetett kamat az alapkamatnál 125 bázisponttal alacsonyabb, azaz 0,1 százalék, a fedezett overnight hitelre fizetendő kamat pedig az alapkamatnál 75 bázisponttal magasabb, vagyis 2,1 százalék. A betét eddig 0,35, a hitel kamata pedig 2,35 százalék volt. Az új kondíciók a mai naptól érvényesek. Nagy Márton kiemelte: a kamatfolyosó a lépéssel aszimmetrikussá válik. „A piac erre is reagálni fog, ha további lépéseket kell tenni, hogy az önfinanszírozási program sikeres legyen, és kilökjük a jegybanki állományból a pénzt, akkor tovább folytatjuk a finomhangolást.”

Kérdésre válaszolva Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az MNB-nek nem volt célja a lazítás. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a bankok nem parkoltathatják a pénzüket az MNB-ben. Az alelnök arról is beszélt, hogy ennek érdekében a kötelező tartalékolási rendszert is változtathatják, közelebb hozva az Európai Központi Bank szabályaihoz, de akár a kamatfolyosót is módosíthatják tovább. (Az EKB-rendszerben egy ráta van, és nem kettő, mint az MNB-jében, és irányadó kamatot fizetnek rá.) Nagy Márton nem válaszolt arra a kérdésre, hogy akár negatív kamat is elképzelhető-e a kamatfolyosó alján, de kiemelte: „Nem félünk használni a kamatfolyosót.”

A tanács döntése alapján a banki likviditáskezelés támogatásának érdekében az MNB hetente meghirdetett, likviditásnyújtó fedezett hiteleszközeinek feltételrendszerét is módosította. Az overnight hiteleszköz kamatának csökkentése mellett – a bankok többsége által jelzett igényeknek megfelelően – a hosszabb lejáratú fedezett jegybanki hiteleszközök is az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel, rövidebb futamidőn állnak a bankok rendelkezésére.

A piac lazításként értékelte az MNB lépését. A forint ezért 315,5-ös szint közelébe, vagyis kéthetes mélypontra esett az euróval szemben, a bejelentés előtt még 313 közelében állt a jegyzés. Estére kissé korrigált az árfolyam. A forint esése azonban nemzetközi folyamatokkal is összefügg, hiszen a feltörekvő piaci devizák is estek. Az alapkamatot kedden 1,35 százalékon tartotta a tanács, és „tartós tartásra” rendezkedtek be. A kamat mostantól azonban nem a kéthetes betétre, hanem a három hónaposra vonatkozik. Az MNB célja ezzel is az volt, hogy csökkentse az irányadó eszköz vonzerejét.

Tavaly kezdődött a program

Az önfinanszírozás első szakasza tavaly nyáron vette kezdetét, a kéthetes irányadó eszköz kötvényből betétté vált, és kamatcsereeszközt (IRS) vezettek be – emelte ki Hoffmann Mihály, az MNB szakértője. Ezt követte az idén nyáron bejelentett újabb program, amellyel a kéthetes betétből három hónapos lett. A kéthetes betét megmaradt nem irányadó eszközként, év végétől 1000 milliárd forintos korláttal. Ez azt jelenti, hogy az idei év végéig körülbelül 3500 milliárddal kell csökkennie az állománynak a korlátozás miatt.