Brüsszel megnyitotta a pénzcsapot

Feloldotta a gazdaságfejlesztési pénzek kifizetésének tilalmát az Európai Bizottság – közölte a Magyar Idők. A kormányhoz közel álló lap szerint minimális korrekcióban sikerült megegyezni: összesen 70,6 millió eurót (továbbá bizonyos projektenként még 720 eurót) kell fizetnie Magyarországnak, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában – a kutatás-fejlesztés, a kkv-k komplex fejlesztése és a modern üzleti környezet erősítése címén kiírt páláyzatoknál – a támogatásokat át is utalja a költségvetésnek Brüsszel. A büntetés 20-30 milliárd forintos tétel lehet, amely kicsinek számít. A korrekció mértéke nem éri el az érintett programok teljes költségvetésének 3-4 százalékát, és ami fontosabb: a magyar költségvetés szempontjából se nevezhető lényegesnek.

Mint arról többször beszámoltunk, az idén a tavalyinál mintegy 500 milliárd forinttal kevesebb uniós pénz folyt be a költségvetésbe az Európai Bizottságtól, miután Brüsszel két ügy miatt több program esetében elzárta a pénzcsapot. Ez a tétel az uniós elszámolású költségvetési hiányt valójában nem növelte (hiszen az EU tartozott a kormánynak, csak nem fizetett, ami az eredményszemléletű kimutatásokban nem számít), így a 2,4 százalékos hiánycél emiatt nem volt veszélyben. A probléma a pénzforgalmi elszámolásban és a finanszírozásban jelentkezett: az 500 milliárdos kiesés miatt a havonta kimutatott deficit magasabb a szokásosnál és az egész évre tervezettnél is, amelyet állampapír-kibocsátásokkal kellett fedezni. Ez némi pluszkiadás a költségvetésnek (bár az alacsony kamatok miatt nem sok: fél évre számítva 3-4 milliárd), ugyanakkor az államháztartás bruttó adóssága emiatt szintén nagyobb lett, és ez okozhatott volna kínos pillanatokat.

A mostani megállapodással a hír szerint 100 milliárd, mások (a Portfolio.hu) szerint akár 284 milliárd forint is megérkezhet a büdzsébe, javítva ezzel a likviditási helyzetet. A maradék összeg érkezése egy továbbra is fennálló vita miatt még várathat magára: közlekedésfejlesztésre sem kap ugyanis Magyarország finanszírozást, mert az EU szerint versenykorlátozó előírást alkalmaztak a hatóságok, amikor az útépítési projekteknél kikötötték: a vállalkozóknak maximum milyen messze lehet aszfaltkeverő üzemük. Ez a probléma régebb óta tart, vélhetően nehezebb is megállapodni, pedig a most lezárt ügyben a büntetést súlyos esetért kaptuk: az EU szúrópróbaszerűen megvizsgált 53 GOP-projektet, amelyekből 19-nél túlárazott számlákat talált.

A probléma a viták zárásával kettős: egyrészt a büntetés összegét csak akkor kaphatja meg az ország az EU-tól finanszírozásként, ha időben új (és szabályos) projektekben le tudja azt kötni. Másrészt az uniós költségvetési szabályok szerint a korrekció összege (annak ellenére, hogy korábbi évek uniós finanszírozásából kellene levonni az összegeket) a megállapodás esztendejének EU-elszámolású hiányát növeli. Mindez 20-30 milliárdos tételnél nem probléma, ám egy nagyobb korrekció esetén már az lehet, főként ha az az év vége felé érkezik.

Innovációs központ

A megnyíló európai uniós források jó kiindulópontot teremtenek ahhoz, hogy Magyarország innovációs központtá is váljon a térségben – nyilatkozta Glattfelder Béla, az NGM államtitkára. Azok a projektek számíthatnak támogatásra, amelyek új és innovatív technológiák, a nemzetközi piacon is helytálló termékek megvalósítására irányulnak.