Csökkent az ország sérülékenysége

A világgazdasági válság kirobbanása óta Magyarországnak csökkent leginkább a sérülékenysége a Kelet-Közép-Európa, Közel-Kelet és Afrika régióban (CEEMEA) a Morgan Stanley elemzése alapján. (A befektetők ezeket az országokat egy kalap alá veszik a feltörekvő piaci térségben.) Hazánk mellett sokat javult Bulgária, Románia és Izrael helyzete is, vagyis ezeknek az országoknak a válság időszakától mostanáig csökkent a sérülékenységük a szakértők szerint.

Igaz, a Morgan Stanley adatai alapján az is látszik, hogy Magyarországot könnyedén söpörte el a válság, miután a régió leginkább sebezhető országa volt hat évvel ezelőtt. Emlékezetes, hazánk volt az Európai Unió első tagországa, amely nemzetközi hitelcsomagra szorult. A fizetési mérleg abban az időszakban óriási hiányt mutatott, a külföldi adósság kiugróan magas volt, a devizatartalékban sem bővelkedtünk. Mostanra azonban nagy változások történtek.

A folyó fizetési mérleg többlete megközelítette tavaly a GDP 5 százalékát (2008-ban még 7 százalék körüli hiányt láthattunk), a költségvetési hiány a GDP 2,6 százalékára csökkent a tavalyi évre, meghízott a devizatartalék, és csökkent bankok a hitel/betét aránya. Annak ellenére is csökkent a sérülékenység, hogy a válság előtti 64,9 százalékhoz képest 80 százalék közelébe került a GDP-arányos államadósság – és ott is maradt. Az államadósság azonban szinte az összes országban nőtt, így a hazai ráta növekedése már nem akkora probléma. Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza kiemelte, hogy Magyarországnak a második legnagyobb a fizetésimérleg-többlete a CEEMEA-régióban, az első Izrael. Szerinte a devizahitelek átváltása is támogatta a sérülékenység csökkenését. Pasquale Diana egyébként arra számít, hogy a hitelminősítők hamarosan kiemelik Magyarországot a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriából. A stabil minősítés pozitívra javítása még idén, a felminősítés pedig jövőre történhet meg.

A Moody’s szerint is csökken a régió sérülékenysége. A közép-európai uniós országok közül Magyarországon tavaly 62 százalék volt a hazai valutában kibocsátott szuverén adósságállomány aránya a teljes államadósságon belül. Lengyelországban 66,3 százalék, Csehországban 85,3 százalék volt ez az arány 2014 végén. Magyarország azóta tovább csökkentette a devizaadósságának arányát. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint július végén 35 százalékos volt a devizaadósság aránya. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta: a mutató a jelenlegi 33-ról év végére 32 százalékra mérséklődik, és terveik szerint 2017-re sikerül 25 százalék alá szorítani. Erre szükség is lesz, hiszen a Morgan Stanley kimutatása szerint a sérülékenység jelentős csökkenése ellenére még most is kissé sebezhetőbbek vagyunk, mint a régiós átlag.