Hosszú távon is a kamat tartását várják

Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyja és a legnagyobb valószínűséggel a jövő év végéig terjedő, belátható előrejelzési távlatban sem módosítja 1,35 százalékos alapkamatát.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az MNB új negyedéves becslése az eddigi prognózisban szereplőnél alacsonyabb inflációt és lassabb gazdasági növekedést vetít majd előre, és ez feltételezhetően megteremti a lehetőségét annak, hogy a monetáris tanács enyhe hangvételű közleményt adjon ki a keddi kamatdöntő ülés után. A ház szerint az MNB attól várhatóan tartózkodni fog, hogy nyíltan enyhítési alapállásra váltson, bár „a kockázatok egyértelműen ilyen irányba mutatnak”.

A JP Morgan elemzői is azt jósolták, hogy az MNB valószínűleg 2015-re és 2016-ra is lefelé módosítja növekedési és az inflációs előrejelzését. A ház szerint az MNB még 2017-re is csak a 3 százalékos célt megközelítő, de azt meg nem haladó inflációt valószínűsít majd. A JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy az MNB a 2016-os áltagos inflációra szóló prognózisát néhány tizeddel, 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenti a jövő évre várható alacsonyabb olajárak, a valamivel gyengébb növekedési kilátások, valamint a külső kereslet – főleg a kínai gazdaság lendületvesztéséből eredő – gyengülése miatt. A cég azt is valószínűsíti, hogy az MNB 3,3 százalékról 3 százalék környékére rontja idei évre szóló GDP-növekedési becslését.

A JP Morgan londoni elemzőinek alapeseti előrejelzési forgatókönyve továbbra is az, hogy az MNB alapkamata még 2017 bizonyos szakaszában is a jelenlegi 1,35 százalékon lesz. A ház lát esélyt további kamatcsökkentésekre, de véleménye szerint az MNB előrejelzéseitől tartósabban és az inflációs kosár tartalmának szélesebb körére kiterjedően elmaradó inflációra, a gazdasági növekedést terhelő, lefelé ható kockázatok erősödésére és újabb euróövezeti mennyiségi enyhítési ciklusra lenne szükség ahhoz, hogy a monetáris tanács meggyőzze magát a további kamatcsökkentések szükségességéről. A JP Morgan szerint MNB-kamatemelés sem várható mindaddig, amíg az éves inflációs ütemek a 2–4 százalékos célsávon belül maradnak.

A Bank of America-Merrill Lynch közgazdászai sem várnak már kamatemelést 2016-ban (korábban 0,45 százalékos növeléssel kalkuláltak). A felülvizsgált előrejelzés szerint a magyar jegybank 2016 végéig változatlanul hagyja 1,35 százalékos alapkamatát. Sőt a cég szerint az MNB fontolóra vehet további kamatcsökkentéseket, ha az éves összevetésű, teljes kosárra számolt fogyasztói árindex ismét zéró felé veszi az irányt; egy ilyen inflációs fordulat okai között lehet például az, ha a nyersolaj világpiaci ára 30 dollár környékére zuhan.

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is az alapkamat változatlanul tartását várják a monetáris tanács keddi ülésére. Hangsúlyozták ugyanakkor: látnak bizonyos esélyt arra, hogy az MNB valamelyes mértékben enyhíti hangvételét vagy a kilátások megítélését.