Keletről várja a hideget a jegybank

A következő hónapokban és az idei év átlagában is nulla százalék közelében maradhat az infláció, jövőre pedig 1,9 százalék körül alakulhat – mondta Gábriel Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank legfrissebb inflációs jelentésének ismertetésekor. Különösebben nem kellett változtatni az előző negyedévi prognózison, inkább csak kisebb hangsúlyeltolódásokról tudtak beszámolni a jegybanki elemzők. Így például a júniusi 3,3 százalék helyett 3,2 százalékra változtatták az idei GDP-várakozást, 3,2-ről 3,3 százalékra mondják a háztartások fogyasztásait, vagy éppen 2,2 százalék helyett 2,7 százalékra prognosztizálják a beruházások növekedését.

Sokkal több kockázati tényező mutatkozik 2016-ra kitekintve. Ez egyrészt a feltörekvő országokban (Kína, Oroszország, Brazília, Dél-Afrika, India, Törökország), elsősorban Kínában tapasztalt mérséklődő gazdasági növekedésből ered. Míg eddig ezek az országok a világgazdaság motorját jelentették, az elmúlt negyedév lefelé mutató kockázatokat mutat a hozzájárulásukat tekintve. Mivel Magyarország kivitelének 7-8 százaléka az előbbi országcsoport felé irányul, illetve a legfontosabb külkereskedelmi partnereinek jelentős az exportkitettsége ugyanezen államok felé, közvetetten és közvetlenül is megérezheti a magyar GDP és az export, ha lassul a feltörekvő országok növekedése.

Különösen érzékeny pont Kína. Ugyan Magyarország kivitelének csak két százaléka irányul oda, de például Németország exportjának közel 5 százaléka megy Kínába, Németország pedig a legfontosabb kereskedelmi partnerünk. Közvetve és közvetetten is érinti tehát Magyarországot, hogy az idei év második felében a Kínai GDP-növekedés 7 százalékos volt, ami már eleve hatéves mélypont, de a kormány további ütemlassulással számol. A kínai gazdaság egyszázalékos csökkenése 0,1-0,2 százalékkal vetheti vissza a magyar GDP-t.

A kínai gazdaság jelenlegi gyorsulási ütemének szinten tartására azonban nincs reális esély, az ország export-versenyképessége romlik, az irreális árazás ellenére is. A beruházások bővülése az adósságállomány felfutását hozta magával, idén a világ öt legnagyobb eszközállományú bankja között négy kínai van. Nemcsak az árnyékbankrendszer kialakulása, de a részvénypiaci árfolyamzuhanás is veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, s a kínai jegybank mozgástere egyre szűkebb.

Jelenleg azt sem látják a jegybank elemzői, hogy az átalakuló európai uniós pályázati rendszer miként tud hozzájárulni a magyar GDP-hez. Ezt azzal szemléltették, hogy ebben az évben a beruházások 2,7 százalékkal nőnek, ám jövőre már 3,2 százalékkal csökkenhetnek. Nem lehet ugyanis tudni, hogy az új pályázati rendszer mikor indul be a tekintetben, hogy elkezdődjön a közösségi támogatások Magyarországra áramlása. Mivel a legfőbb állami beruházások is uniós pénzből valósulnak meg, jövőre komolyan megrogyhat a növekedés ezen lába is. Ugyanakkor az MNB szerint 2017-ben ismét felpörög a közösségi támogatások lehívása.

Kérdés a jövő év szempontjából az is, hogy milyen hatása lesz az MNB növekedési hitelprogramja kivezetésének. Gábriel Péter abban reménykedik, hogy a kis- és középvállalkozásoknak szóló, 2,5 százalékos kamattal adott MNB-s hitel megszűnését nem érzi majd meg a piac, mert a kereskedelmi bankok addigra aktivizálják magukat.

A negatív hatásokat kiolthatja a lakosság bátrabb költekezése, s az MNB szerint 2016-ban az ideihez képest 3,2 százalékkal több pénzt hagy a boltokban. Az infláció is alacsonyabban alakulhat, mint azt korábban várták az elemzők, a vártnál is alacsonyabb olajár miatt jövőre a korábban számolt 2,5 százalék helyett 1,9 százalékos lehet az éves infláció. Ez utóbbi pedig kedvezően hathat a cégek költésére.