Újabb hitelt kap a kormány az uniós finan­szírozáshoz

eib Újabb 500 millió eurós hitelszerződést írt alá Magyarország az Európai Beruházási Bankkal (EIB). A pénz egy 1,5 milliárd eurós hitelkeret része, amelyről – mint azt Baranyay László, az EIB elnöke elmondta – példaértékű gyorsasággal állapodtak meg a kormánnyal: az igénylés és a szerződéskötés között alig egy hét telt el. A három év alatt lehívható kölcsön abban segít, hogy a kormány gördülékenyen tudja társfinanszírozni az Európai Uniótól kapott fejlesztési forrásokat, azaz a magyar hozzájárulás ne a központi költségvetést terhelje, vagy annak hiányát növelje.

Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, az 500 millió euró a 2014–2020-as uniós programozási időszak négy operatív programjához kapcsolódik, így a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (Ginop), Versenyképes Közép-Magyarország (Vekop), Terület- és Településfejlesztési (TOP), valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési (EFOF) Operatív Program költségvetési kiadásainak refinanszírozását oldja meg.

Baranyay László emlékeztetett rá, hogy Magyarország legutóbb 2015 júniusában kötött egy 500 millió euró összegű hitelszerződést az EIB-vel egy egymilliárd eurós keret részeként, három uniós program megvalósításához kapcsolódva. Arra is kitért, hogy Magyarország további forrásokra számíthat az EIB-től a „Junker-terv” keretében.

Az Európai Bizottság elnöke által kezdeményezett beruházási program lényege, hogy Brüsszel az uniós költségvetésből 8 milliárd eurót elkülönít, ez 8 milliárdos garanciával és az EU-tagállamok tulajdonában levő EIB 5 milliárd eurójával, a multiplikátorhatást kihasználva, összesen 315 milliárd euró értékben segíti elő olyan beruházások megvalósulását, amelyeket a magánszektor túl kockázatosnak ítélne. Az említett forrásokon kívül eddig Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és az Egyesült Királyság jelezte, hogy hozzájárul a programhoz, de az sincs kizárva, hogy Kína is beáll a sorba.