Eshet a devizatartalék

„Nem nagy gond, hogy a jegybankmérlegbe bekerülnek a templetonos kötvények, mert valószínűleg nem túl hosszú idő múlva le is járnak – mondta a Világgazdaságnak egy neve elhallgatását kérő portfóliómenedzser, aki azonban arra is figyelmeztetett, baj lehet a jegybanki vásárlásokból, ha nagyobb volumenben történnek ilyenek. – A jelenlegi 90 milliárd forintos volumen nem vészes” – tette hozzá. Az MNB mérlegébe nyáron kerültek be a devizakötvények, azzal párhuzamosan, hogy a Magyarország megmentőjének nevezett Franklin Templeton felgyorsította kivonulását a magyar piacról.

Egy banki elemző rámutatott: az MNB azzal csökkenti a likviditást, hogy megveszi a Templeton által birtokolt papírokat, és így mérséklődik a devizatartaléka is. „Az MNB vásárlásaival a mérleg összehúzódik, és a bankközi likviditás lesüllyed” – fejtette ki a szakértő. A jegybank devizatartaléka szeptemberben 32 milliárd euróra csökkent, ami 2009 vége óta a legalacsonyabb szint. Két hónap alatt közel 2,5 milliárd euróval mérséklődött a tartalék. Ez azonban már csak azért sem gond, mert a magyar devizatartalék kiemelkedően magas, ennek azonban költségei is vannak. A Guidotti-szabály szerint Magyarország devizatartaléka több mint másfélszerese a minimálisan szükségesnek. Ez jóval több, mint a feltörekvő országok többségének tartaléka.

Vannak, akik azt sejtik, hogy az államadósság csökkentését is segíti az MNB. Az OTP Bank úgy kalkulál, hogy a GDP-arányos államadósság csökkentéséhez 200 milliárd forintos beavatkozás kell idén, amihez jól jöhet a devizakötvények bevonása. Ha folytatódik a devizakötvény-vásárlási program, akkor akár ez is lehet a fedezete ennek.

A jegybank lapunknak arra a kérdésére, hogy a Templetontól vették-e meg a papírokat, azt közölte, hogy az MNB a devizakötvény-vásárlásainak során a piaci árjegyzőkkel áll kapcsolatban, a Templetonnal (és más alapkezelőkkel) nem. A jegybank egyik korábbi vezető tisztségviselője azonban arra mutatott rá, hogy 100 milliárd forintos nagyságrendnél már a jegybank is tudja, hogy kitől kerülnek az MNB-hez a papírok. „Zseniálisnak tűnik az ötlet, hogy az állam kibocsát papírokat, amelyek valamilyen úton-módon az MNB mérlegébe kerülnek, de ezzel a probléma nincs megoldva” – mondta. Hiszen egy család anyagi helyzete sem változik, ha a férj folyamatosan adósságot halmoz fel, amelyet a feleség fizet ki állandóan – tette hozzá. A Templeton esetében azonban nincs sok választás. A lapunknak nyilatkozó portfóliómenedzser szerint az MNB ugyan nem fogja elismerni, hogy segítik az alap kivonulását, mégis ezt kell tenniük, ha nem akarnak piaci turbulenciákat.

Titkolózás a siker érdekében

Az MNB az önfinanszírozási programjának keretében 2015 júliusa óta a másodpiacon magyar állami devizakötvényeket, azon belül is főként a rövidebb hátralévő futamidejű papírokat vásárol – közölte lapunk kérdésére az MNB. A program kezdetét, valamint a vásárlásokat – annak hatékony végrehajtása miatt – a jegybank előre nem jelentette be. „Az MNB az új programjával lehetőséget kíván nyújtani arra is, hogy amennyiben az Államadósság Kezelő Központ az önfinanszírozási koncepciónak megfelelően tovább növeli az államadósság belső forintfinanszírozásának arányát, akkor erre az MNB által megvásárolt devizakötvények piaci áron történő visszavásárlásával is lehetősége legyen” – írták, hozzátéve: az MNB a programról további részleteket nem kíván megosztani, mivel az piac-, valamint árbefolyásoló hatású lehet, így veszélyeztetheti a program sikerességét.