BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Felszámolják a nyomort

Hétszázmillióan élnek napi 1,90 dollár alatti keresetből a Világbank friss felmérése szerint. A szervezet 2030-ra éri el a célját, közös összefogással megszünteti, legalábbis minimálisra csökkenti a nyomort a földön.

Még az idén tíz százalék alá csökken a mélyszegénységben élők globális aránya a Világbank legfrissebb felmérése szerint. A prognózis szerint ha a negyedszázada megfigyelhető csökkenő trend folyamatos marad, 2030-ra sikerülhet felszámolni az extrém szegénységet. Legalábbis a prognózis szerint elvileg nem lesz olyan ember, akinek napi 1,90 dollárnál alacsonyabb összegből kell megélnie. Pontosabban arányuk a kimutathatóság szempontjából már nehezen értelmezhető 3 százalék alá süllyed. Azzal a Világbanknál is tisztában vannak, hogy időről időre lesznek olyan régiók, ahol vagy háborúk, vagy természeti katasztrófák következtében, ha ideiglenesen is, de felüti fejét a nyomor.

A Világbank eddig a 2005-ös árakhoz igazított 1,25 dolláros napi kvótával számolt, ezt most frissítette 1,90 dollárra, figyelembe véve az egyes országok eltérő kereseti viszonyait és árszínvonalát. A legutóbbi, 2012-es számok szerint 902 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, ez a föld lakosságának 12,8 százaléka. Közülük kereken 200 millióan emelkedtek ki a szegénysorból, 9,6 százalékosra csökkentve a rátát. Földrajzi megoszlás szerint a szubszaharai régió és Dél-Ázsia van a legrosszabb helyzetben, a többi régió látványosabb fejlődésnek indult. Néhány évtizeddel ezelőtt e két régió – kiegészülve Kelet-Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel – adta a nyomorban élők 95 százalékát.

Huszonöt éve a szegények fele Kelet-Ázsiában, kiemelten Kínában tengette napjait, 15 százalék pedig a szubszaharai övezetben élt. Mára megfordult a helyzet: minden második Afrikában él, a kelet-ázsiai nagytigrisek, India és Kína, valamint a környező kistigrisek elképesztő ütemben zárkóztak fel a világ fejlettebb részéhez.

Fekete-Afrikában egyébként nemcsak az etnikai konfliktusok okozzák a szegénység konzerválódását, hanem a túlnépesedés is. Erre vezethető vissza az is, hogy nem sikerült 35 százalékosra csökkenteni a nyomorban élők részarányát, ahogy azt korábban a Világbanknál előrevetítették. Az igazsághoz tartozik, hogy a felmérés nem tartalmaz egzakt adatokat sem Észak-Afrikából, sem a Közel-Keletről az ott zajló háborúk miatt, itt a korábbi adatok kivetítésével próbálták közelíteni a mai állapothoz. Az európai helyzet megítélését nehezíti, hogy a kontinenst a kutatók egy kalap alá veszik Közép-Ázsiával. Itt együttesen sem élhet 4,4 milliónál több ember mélyszegénységben. A balkán háború idején még 36,6 millió főt számlált a statisztika.

A Világbank adatai szerint a mélyszegénységben élők 11 százaléka háborús övezetben él, míg 36 százalék lehet a kifejezetten nyersanyagfüggő országokban élők aránya. Jim Yong Kim, a Világbank elnöke szerint a szegénység felszámolásában a fejlődő országokban tapasztalt gyors gazdasági növekedés mellett nagy szerep jutott az oktatásba, egészségügybe fektetett összegeknek, a szociális háló szorosabbra húzásának: a szövet már annyira sűrű, hogy nem engedi a nehezebb helyzetbe kerülő emberek visszacsúszását.

Azt az elnök is elismerte, hogy a világgazdasági növekedés érezhető lassulása, valamint a kiterjedt polgárháborús konfliktuszónák s az ennek folyományaként fellépő migráció nem segíti céljaik elérését. A fiatalok körében sok helyütt kiemelkedően magas a munkanélküliség, s a volatilis pénzpiacok és a klímaváltozás egyre nyomasztóbb hatásai is nehezítik a dolgukat. Az elkötelezettség azonban továbbra is erős. A 2013 áprilisában elnökké választott Jim Yong Kim és az akkor felállt kormányzótanács két célt tűzött ki maga elé: egyfelől 2030-ra felszámolni a mélyszegénységet, másfelől a társadalom alsó 40 százalékát adó népesség jövedelmi viszonyainak, életkörülményeinek jelentős javítását. Időarányosan jól haladnak, a nemzetközi összefogással szervezett programok hatékonyan segítenek.

Kapcsolódó cikkek