BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kevesebb titok lesz

Jelenleg a tartalomjegyzéken kívül akár az egész közbeszerzési ajánlatát üzleti titoknak minősítheti egy cég, november 1-jétől viszont csak azokat az adatokat fedheti el, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okozna számára.

Wellmann György, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a mostani gyakorlattal az ajánlattevők akadályozzák, hogy a versenytársak jogorvoslatot kérhessenek. A 2015. november 1-jétől hatályos új törvény azonban részletesebben és egyértelműbben szabályozza az üzleti titkot. Egyrészről kibővíti azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét.

A jövőben például nem minősíthető üzleti titoknak a bárki számára megismerhető, illetve a közérdekből nyilvános adat; a referenciákban foglalt, a gépekre, eszközökre, szakemberekre, tanúsítványokra vonatkozó információk és adatok, az áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírásának, valamint a szakmai ajánlatnak azon része, amelyek más szempontból nem minősülnek üzleti titoknak. Ellenben mindenképp üzleti titok az, amelynek a nyilvánosságra hozatala az ajánlattevőnek aránytalan sérelmet okozna. Tehát mondjuk a szakmai ajánlat árazott költségvetési része üzleti titok lehet.

Az új szabályozás szerint az ajánlattevőnek minden, üzleti titokként kezelendő irathoz indokolást kell csatolnia, amelyben konkrétan alá kell támasztania, hogy mi a minősítés oka. Ám érdemes vigyázni, mert az indoklás ellenére a felhívás kiírója gondolhatja úgy, hogy szerinte az ajánlattevő olyan adatot akar üzleti titokként kezelni, amely nem minősülhet üzleti titoknak, s az ajánlatot érvénytelenné teheti.

A döntéssel szemben az ajánlattevő jogorvoslatot kérhet a Közbeszerzési Döntőbizottságtól, ám ezzel maga a közbeszerzési eljárás folyik tovább, s le is zárulhat. Mivel az esetek többségében nem lehet bizonyítani, hogy az érvénytelennek minősített ajánlat lett volna a nyertes, az ajánlatkérő kártérítési felelőssége nem állapítható meg, így az érvénytelennek minősített ajánlatot adott társaság kizárólag az ajánlattétel során felmerült költségeinek a megtérítését kérheti.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek