Kevesebb titok lesz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságWellmann György, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a mostani gyakorlattal az ajánlattevők akadályozzák, hogy a versenytársak jogorvoslatot kérhessenek. A 2015. november 1-jétől hatályos új törvény azonban részletesebben és egyértelműbben szabályozza az üzleti titkot. Egyrészről kibővíti azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét.
A jövőben például nem minősíthető üzleti titoknak a bárki számára megismerhető, illetve a közérdekből nyilvános adat; a referenciákban foglalt, a gépekre, eszközökre, szakemberekre, tanúsítványokra vonatkozó információk és adatok, az áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírásának, valamint a szakmai ajánlatnak azon része, amelyek más szempontból nem minősülnek üzleti titoknak. Ellenben mindenképp üzleti titok az, amelynek a nyilvánosságra hozatala az ajánlattevőnek aránytalan sérelmet okozna. Tehát mondjuk a szakmai ajánlat árazott költségvetési része üzleti titok lehet.
Az új szabályozás szerint az ajánlattevőnek minden, üzleti titokként kezelendő irathoz indokolást kell csatolnia, amelyben konkrétan alá kell támasztania, hogy mi a minősítés oka. Ám érdemes vigyázni, mert az indoklás ellenére a felhívás kiírója gondolhatja úgy, hogy szerinte az ajánlattevő olyan adatot akar üzleti titokként kezelni, amely nem minősülhet üzleti titoknak, s az ajánlatot érvénytelenné teheti.
A döntéssel szemben az ajánlattevő jogorvoslatot kérhet a Közbeszerzési Döntőbizottságtól, ám ezzel maga a közbeszerzési eljárás folyik tovább, s le is zárulhat. Mivel az esetek többségében nem lehet bizonyítani, hogy az érvénytelennek minősített ajánlat lett volna a nyertes, az ajánlatkérő kártérítési felelőssége nem állapítható meg, így az érvénytelennek minősített ajánlatot adott társaság kizárólag az ajánlattétel során felmerült költségeinek a megtérítését kérheti.
