Mégiscsak bővül a kasszakör

„A szolgáltató szektor számos szereplője használhat a jövőben online pénztárgépet, a jogszabály tervezetét már szövegezi a tárca. Az érintettek között lehetnek a szervizek, a gépjárműalkatrész-kereskedők, a pénzváltók, a masszőrök, de megvizsgáljuk annak lehetőségét is, érdemes-e előírni, hogy diszkókban, fitneszklubokban is online kasszával állítsák ki a nyugtát” – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek. A lapnak a miniszter hangsúlyozta, hogy az érintetteknek elegendő idejük van a készülékek beszerzésére, ám szavaiból az is kiderült: az őszre várt adócsomag részeként elfogadják majd az új szabályokat. Mint mondta, a cél az, hogy januárban már minden vállalkozás tudja, kell-e új kasszát vennie, és milyen határidővel. Azt azonban csak mérlegelendő szempontként említette, hogy az érintettek kapjanak állami segítséget az új gépek megvásárlásához. (A kereskedők egy része kapott.)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már január óta tervezgette az online kassza használatára kötelezettek körének kiszélesítését, ám nyáron hirtelen le kellett állniuk. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki tájékoztatóinak egyikén egy kérdésre válaszolva be is jelentette, hogy az ügy lekerült a napirendről. Szavai szerint „volt ilyen javaslat, de a miniszterelnök leverte”, miután Orbán Viktor úgy vélte, a kiterjesztés nem indokolt és nem életszerű.

Pedig az online kasszák hozták az eredményeket. A Világgazdaság kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál azt mondták, a pénztárgépek napi használatának folyamatos ellenőrzése, a pénztárgépekből érkező adatok rendszerezése, elemzése, időbeli összehasonlítása abban segít nekik, hogy már célirányosan ellenőrizzék a feltételezhető mulasztókat. Például több esetben indult vizsgálat olyan adózóknál, akiknek a pénztárgépek adatai alapján folyamatosan volt bevételük, de ezt a bevallásaikban nem vagy nem a valóságnak megfelelően szerepeltették. De már ellenőriztek az egy alkalmazottra jutó árbevétel alapján is: a bejelentett dolgozók számából kiindulva feltételezni lehetett, hogy nem ütnek be minden eladott tételt a gépbe, hiszen a vállalkozó a regisztrált pénzből szinte fizetést se tudott volna adni.

A NAV ezen kívül képes az összegyűjtött adatokból informatikai úton vizsgálni a hasonló körülmények között azonos tevékenységet végző vállalkozásokat, és összehasonlító elemzésekkel kiválasztani azokat, amelyeknél fennáll a bevétel eltitkolásának gyanúja. Tudják, hogy ott van keresnivaló, ahol a kiállított nyugták száma rendszeresen és jelentős mértékben elmarad az ugyanazon tevékenységet hasonló körülmények között végző más adózók adataitól.

A kibővítés ezért is lett volna életszerű azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél gyanakodni lehetett a bevétel eltitkolására. Ilyen szolgáltatásnak gyanítják a szervizek mellett a fodrászokat, a kozmetikusokat és még a taxisokat is – ezért első körben arról volt szó, rájuk terjesztik ki az online kasszák bevezetésének kötelezettségét. Ezzel azonban csak a baj volt: vita indult, hogy a fodrászoknál és a kozmetikusoknál lehetséges lesz-e közös kasszahasználatot engedélyezni (hiszen jellemzően több egyéni vállalkozó található meg egy üzletben), miközben a gépet az érintettek drágállották. Kiderült, hogy a taxisok szerint is felesleges lenne épp őket bekötni a NAV-hoz, hiszen szerintük a hivatal az óra adatait is le tudja kérni. Ezenkívül nem szerettek volna újabb mobilsugárzást kibocsátó gépet a kocsiba, és azt is hangsúlyozták, hogy nekik is másfajta kasszára lenne szükségük. A tiltakozásokat követte a határozott miniszterelnöki döntés, igaz, a rossz nyelvek szerint ennek meghozatalában szerepet játszott, hogy a miniszterelnök az egyik, neki szolgáltatást nyújtó vállalkozóval is elbeszélgetett a kérdésről.

A nemzetgazdasági miniszter most mindenesetre láthatóan kerüli a problémás pontokat: a fodrászok és a szépségipar nem is szerepel a listán, ahogyan a taxisok is kimaradtak a felsorolásból. A pénzváltók maguk kérték, hogy lehessenek az online kasszakör része, rajtuk kívül is olyan szolgáltatások szerepelnek a listán, amelyeknek az esetében nincs szükség a már meglévő gépek módosítására. Ez leginkább azoknak a pénztárgépes cégeknek kedvez, amelyeknél nagyobb raktárkészlet halmozódott fel. (Tipikusan ilyen az Alt Cash, amelyre a gépeinek engedélyei körül kialakult hercehurca miatt ragadt több kassza.) Mindez persze jól jön a kormánynak is, hiszen – miután a gépek megvannak, az engedélyek készek – viszonylag rövid határidővel előírhatja a bekötést az érintett vállalkozásoknak.

Mindent bekötnének

Az étel- és italautomatákat is bekötnék az adóhivatalhoz – árult el a még szóban forgó elképzelések közül néhányat Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint két további javaslatot is vizsgálnak: a cégek számlázási rendszereinek adóhivatali bekötése és a készletnyilvántartások becsatolása is napirenden van. Varga Mihály azonban azzal nyugtatott mindenkit, hogy nem várhatók sokkszerű intézkedések, és az új elektronikus rendszerek bevezetése „kellő előkészítés után és a fokozatosság elvét szem előtt tartva képzelhető el”.