Száz forinttal drágul egy doboz cigaretta

Jövő januártól új különadót vezetne be a kormány a dohányiparban, amely az egészségre különösen káros dohánytípusokat, például a mentolos cigarettát érintené – közölte szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai szerint a terhet a dohányipar sávos egészségügyi különadója helyett vetnék ki, és erről folynak az egyeztetések Brüsszellel. A terv szerint a különadó szálanként négy forint volna, ami a Világgazdaság számításai szerint egy most valamivel több mint ezer forintba kerülő (átlagosnak mondható) cigaretta esetén százforintos áremelkedést okozna dobozonként.

Ha az adóemelést a különadó ellentételezéseként elfogadják, akkor a kormány már mindhárom, a nagyobb külföldi cégeket kiszorítani hivatott sávos különadóból visszavonul, mert azok (amint azt már megalkotásukkor jelezték a szakértők) ellentétesek az uniós versenyjoggal. A reklámadó esetében egyeztek meg erről először, és az RTL Klubot sújtó rendkívüli teher helyett jött az egységes 5,3 százalékos adó, amellyel a közepes méretű médiacégek jártak rosszul. A kereskedelemben – mint arról beszámoltunk – már benyújtották az eredeti díjak visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. Lázár János szavai szerint emiatt 23 milliárd forint hiányzik majd a büdzséből. A kormány azonban – mondta a miniszter – megvizsgál minden más lehetőséget is, hogy miképp kötelezhetik a nagy cégeket nagyobb részre a közteherviselésben. Megerősítette: létezik terv arra, hogy több ember foglalkoztatására kötelezzék a nagyobb társaságokat (ugyanakkor szakértők szerint ez is az uniós szabályokba ütközik).

Lázár János kitért az állami földek értékesítésére is, amellyel közlése szerint a kormány a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesíti. A tárcavezető kiállt amellett, hogy a program megfelel az alkotmányos követelményeknek. Hangsúlyozta, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok kialakításán, az ezekhez tartozó földterületeket kivonnák a földprivatizáció alól. A bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi méneshez tartozó földek kerülnének ebbe a körbe, ám azok a társaságok is kapnának ilyen kedvezményt, amelyek magas színvonalon folytatnak integrátori tevékenységet. (Ilyen lehet például a Kite, amelynek többségi tulajdonrészét nemrég szerezte meg a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport.)

Szólt arról a tanulmányról is, amely a Miniszterelnökség megrendelésére készült a „rezsicsökkentés-ellenes európai bizottsági eljárásra” válaszul. Szavai szerint az újabb lakossági, valamint az ipari rezsicsökkentésről szóló javaslatot november 4-én tárgyalhatja a kormány. Ebben szerepel, hogy az ország az energiafüggetlenség érdekében visszaszerezze energiatárolóit, az energia szállítására alkalmas infrastruktúráját, az energiaszolgáltatókat, az elosztókat, és soha ne adja el a paksi erőművet. A nukleáris alap esetleges felhasználásáról kijelentette: nincs ilyen döntés. A kérdés az erőmű kapacitásának bővítése miatt merült fel – magyarázta.