Törölte a benzin az inflációt

Újra negatív tartományba süllyedt a fogyasztói árindex szeptemberben. Erre április óta nem volt példa. Az elemzők számítottak árcsökkenésre, de nem ekkorára: a 0,4 százalékos éves ütem meglepetés, az előrejelzések 0,1-0,2 százalékos esésről szóltak. Elsősorban az üzemanyagok olcsóbbá válása húzta le az indexet, ami egyszeri hatásnak tekinthető, a tartósan alacsony benzináraknak azonban másodkörös hatásai lehetnek.

„Novemberben és decemberben már érdemi emelkedés várható, deflációs veszélyről nincs szó” – véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított maginflációs mutató (amely kiszűri például a rezsicsökkentés vagy a benzináresés hatását) április óta 1,3 százalék körül mozog. Igaz, még ez a mutató is alacsonynak tekinthető, miután az MNB inflációs célja 3 százalékos.

Az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal emelkedett egy év alatt, a szeszes italok és dohányáruk átlagosan 3,9, a szolgáltatások 2, a tartós fogyasztási cikkek 1,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal csökkent (az elektromos energiáé 5,6, a távfűtésé 3,4 százalékkal mérséklődött), miközben az üzemanyagokért 17 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Várhegyi Judit, az MNB szakértője kiemelte, hogy a piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai is mérséklődtek. Az elmúlt hónapokban az átlagos árak alakulását érdemben befolyásolta a tej és a tejtermékek (az uniós tejkvóta eltörlése miatti) árcsökkenése, amely szeptemberben önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte az éves inflációs rátát.

A feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,8 százalékkal növekedett augusztushoz viszonyítva, amit elsősorban a friss zöldségek áremelkedése magyarázott – fejtette ki Várhegyi Judit. A szabályozott termékek esetében a tankönyvek árai csökkentek az előző hónaphoz képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint ez a tavaly indult ingyenes tankönyvrendszernek köszönhető.

A szeptemberi árváltozások nyomán Jobbágy Sándor szerint az év végére várható emelkedéssel együtt nulla közelében, akár enyhén negatív tartományban lehet a 2015-ös átlagos infláció. A szakértő jövőre 2 százalékot alulról közelítő inflációt vár. Elemzők szerint a vártnál nagyobb áresés ellenére sem várható kamatcsökkentés. A CIB szakértője úgy látja, azért sem lesz kamatvágás, mert a decembertől hatályos 2 százalékos kötelező tartalékráta monetáris lazításnak számít. (Eddig 2 és 5 százalék között lehetett választaniuk a bankoknak.)

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői kiemelték, hogy az alacsony infláció miatt hosszú távon fennmaradhat az 1,35 százalékos alapkamat. Várakozásuk szerint legalább 2016 végéig változatlan marad az alapkamat, míg Nagy Márton, a jegybank alelnöke korábban azt mondta, hogy 2017 harmadik negyedévére tenné az első kamatemelés időpontját. A legtöbb szakértő viszont úgy véli, hogy az MNB az önfinanszírozási program sikerének érdekében (ami a bankokat állampapírok vásárlására készteti) a jegybak hajlandó lazítani a monetáris kondíciókon, még ha az nem is az alapkamat csökkentése lesz.

Nagyot esett a havi index

Egy hónap alatt jelentősen, 0,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, miközben a szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal nőtt, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1 százalékkal csökkent, a háztartási energiáé nem változott. A szolgáltatások ára 0,6 százalékkal mérséklődött, az üdülési szolgáltatások 5,3 százalékkal kerültek kevesebbe. Egy hónap alatt a járműüzemanyagok ára 5,1 százalékkal csökkent.