Visszatért a negatív infláció az eurózónában

EKB Fél év elteltével ismét negatív előjel került az eurózóna inflációs mutatója elé: az előzetes adat szerint év/év alapon 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak szeptemberben. Az elemzők többsége stagnálást várt az augusztusi 0,1 százalékos növekedés után, de az olajárak újbóli hanyatlása keresztülhúzta ezeket a számításokat.

A negatív adat alapján az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre nem dicsekedhet az idén márciusban elindított, havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programmal. A mennyiségi lazítás nem tudta ellensúlyozni a globális ellenhatásokat, az eurózóna gazdasága igen óvatosan indult be, így aztán az infláció se kezdett el érdemben közelíteni az EKB „valamivel 2 százalék alatti” céljához. A jegybank elnöke, Mario Draghi már többször célzott rá, hogy szükség esetén kibővítik a program méretét, vagy meghosszabbítják az időtartamát, a Standard & Poor’s hitelminősítő tegnap kiadott értékelése szerint az EKB nagy valószínűséggel 2018 közepéig is folytatja a kötvényvásárlási programot, amelynek mérete elérheti a 2,4 ezer milliárd eurót, szemben az eredetileg tervezett 1,1 ezer milliárddal.

Az EKB kormányzótanácsa legközelebb október 22-én ülésezik Máltán, addig az EKB különböző vezetőinek megnyilatkozásaira próbálhatnak támaszkodni az elemzők, bár rajtuk se mindig könnyű eligazodni. Az általában a héják közé tartozó Erkki Liikanen, a finn jegybank feje például a Reuters szerint most arra figyelmeztetett, hogy az eurózóna növekedésére komoly kockázatot jelent a feltörekvők lefékeződése, és az infláció még a mérsékelt várakozásoktól is elmaradhat.

A legkeményebb héja, a Bundesbank-elnök Jens Weidmann azonban nem hazudtolta meg magát. Már az eurózóna adatának megjelenése előtt egy nappal, az ugyancsak negatív német inflációs mutató láttán kijelentette, hogy az EKB-nak távolabbra kell látnia az olajárak esésénél, és különben is, az alacsonyabb üzemanyagárak nyomán bővül a vásárlóerő és ezzel a gazdaság is.