Faragnak még a bankadón
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKevesebb mint a felére csökkenhet a hiteleintézetek számára a bankadó, ha az Országgyűlés elfogadja a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedd este benyújtott törvényjavaslot. A már korábban elfogadott törvényből – a megkötött megállapodásoknak megfelelően – megmarad, hogy 50 milliárd forintos mérlegfőösszegig továbbra is 0,15 százalékos lesz a közteher, efölött azonban 2016-ban a mostani 0,53 helyett már csak 0,31, 2017-ben és 2018-ban pedig csupán 0,21 százalékos adót kell fizetni.
Ez – azonos adóalapot feltételezve – körülbelül 40 százalékos kedvezményt jelentene egy nagyobb banknál, a hitelintézetek jelentős része azonban ennél nagyobb adócsökkentésre számíthat. A jogszabály ugyanis kimondja: jövőre egyetlen hitelintézet sem fizethet több különadót, mint az idén befizetett közteher 45 százaléka, 2017-ben és 2018-ban pedig 2016-hoz képest nem nőhet a teher összege.
Sok banknál az új limit nélkül is meglett volna az 55 százalékos vagy még nagyobb bankadócsökkentés az adóalap változása miatt. Jövőre ugyanis már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszeg lesz a bankadó alapja. Ez főleg azoknak a bankoknak kedvez, amelyeknek a mérlegfőösszege az utóbbi években sokat zsugorodott.
A Magyar Nemzeti Bank aranykönyve szerint ezek közé tartozik az állami tulajdonban lévő MKB, amelynek mérlegfőösszege öt év alatt a harmadával csökkent, de hasonló léptékű mérlegleépítésen esett át a nagybankok közül a CIB és az Erste is. A banki mérlegek csökkenésének egyik fő oka a hitelezés visszafogása volt, a nemzetgazdasági tárca azonban – érthetően – azoknak a hitelintézeteknek is kedvezni akart, amelyek a válság éveiben is tovább finanszírozták a gazdaságot, emiatt a mérlegfőösszegük nem csökkent, sőt esetleg nőtt is, így az adóalapjuk jövőre magasabb lesz. Egyebek között az OTP, az UniCredit és a TakarékBank tartozik ebbe a körbe.
Az oroszországi és ukrajnai veszteségekre viszont nem kaphatnak kedvezményt a bankok – ezt Varga korábbi nyilatkozatai szerint Brüsszel kifogásolta volna. Ez elsősorban az OTP-nek fájhat, amelynek orosz leánycége az idei első kilenc hónapban több mint 27 milliárd veszteséget halmozott fel, ukrán érdekeltsége pedig csaknem 18 milliárd forintnyit. További kedvezmény járhat viszont azoknak a bankoknak, amelyek növelik jövőre a vállalati, a kkv- vagy a lakossági hitelállományukat. Esetükben a bankadó 2017-ben és 2018-ban nem haladhatja meg a 2015-ös teher 30 százalékát.
