Még 94 milliárd forintot kellene vagyonértékesítési bevételként elkönyvelni, hogy a kormány teljesítse a költségvetés legbizonytalanabb bevételi előirányzatát. A vagyonértékesítésből származó bevételként az idén 169 milliárd, jövőre pedig 133 milliárd forintot irányzott elő az Országgyűlés, de a múlt hétig nem igazán volt egyértelmű, milyen forrásból kívánja ezt az összeget előteremteni a kormány.
Jelentős forrás lehet a földprivatizáció, hiszen 300-400 milliárd forintos programról van szó, amely bevételként jelentkezhet a büdzsében. Kérdés persze, az összeg mely része érkezhet meg az idén az államkasszához, mert a legelső árverések is csak novemberben kezdődnek. A kormányzat még az üresen álló ingatlanok eladásából számít bevételre, ám az élénkülő piac ellenére itt sem lehet gyors bevételekre számítani. Kézenfekvőnek tűnnek azonban a cégeladások: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő portfóliójába jelenleg 548 társaság tartozik, amelyeknek zöme – 283 társaság – ugyan nem eladható, de még mindig van értékesíthető részvénymennyiség. (Az MNV portfóliójába tartozó társaságok közül 99 felszámolás, további 28 cég pedig végelszámolás alatt áll, 80 társaság a minisztériumokhoz tartozik, tíz közfeladatot lát el, további több mint 60 cég pedig tartós állami tulajdonú társaság – vagyis nem értékesíthető.)
Az értékesítés kézenfekvő volna a tőzsdén is szereplő nyilvános társaságok esetén: itt a Világgazdaság összesítése szerint több mint 600 milliárd forint értékű papírral rendelkezik az állam (pénteki záróáron számolva), nagyrészt az MNV tulajdonlásán keresztül. Igaz, ahogyan az OTP eladása esetén, így valószínűleg ezen részesedések értékesítésekor is jelentős diszkonttal kellene számolni (a 6 százalékos értékvesztés 36 milliárdos kiesést jelentene a teljes portfólióra vetítve). Mint megírtuk, kérdés, hogy mely részesedéseket adná el az állam a bevételek miatt: a Mol esetében a kormányzat stratégiájával volna ellentétes az értékesítés (hiszen az energiacégek állami tulajdonlása fontos a számára), ahogyan az MVM-tulajdonolta Elmű-ÉMÁSZ-részvények értékesítése sem volna logikus lépés. Jelentősebb bevételt hozna ugyanakkor a Richter-pakett (egy részének) értékesítése, ám erre valószínűleg csak akkor kerülne sor, ha a költségvetésnek égető szüksége volna a bevételre.
Mint arról beszámoltunk: a vagyonértékesítésből származó összeg nem befolyásolja az uniós hiánycél teljesítését (az elszámolásban vonal alatti tétel), de megjelenik a havi pénzforgalmi kimutatásokban – így a jelentések szebb képet mutathatnak. Fontos a bevétel azonban az államadósság alakulásának szempontjából: az OTP eladása például jelentős segítség lehet abban, hogy a kormány a tervezett arányra szorítsa le az adósságszintet.
