Kezdődhet az áremelkedés

Alig emelkedtek a fogyasztói árak októberben a szeptemberi visszaesés után – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Az áremelkedés üteme mindössze 0,1 százalékos volt, ami gyakorlatilag stagnálásnak felel meg. Elemzők arra számítottak, hogy az index negatív tartományban marad, így a drágulás kisebb meglepetést jelent.

Az árakat lefelé húzza, hogy még kitart a rezsicsökkentés hatása, valamint az olaj világpiaci árának elmúlt egy évben látott zuhanása lenyomta az üzemanyagok árát. Az októberi adat érdekessége azonban az, hogy a szabályozott árakat és az üzemanyagokat kivéve mindenhol dinamikus áremelkedést láthattunk. Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások is közel 2 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához képest, a ruhák pedig 0,5 százalékkal kerültek többe.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza rámutatott, hogy a ruházati cikkek szezonális árváltozása miatt látható érdemi drágulás és az élelmiszerek havi áremelkedése is meghaladta az idei év nagy részében és a tavaly ugyanekkor látott változást. Elemzők szerint a következő hónapokban már nagyobb áremelkedés várható, miután teljesen kiesik a bázisból a rezsicsökkentés hatása. Mivel az olaj világpiaci árának zuhanása nagyrészt tavaly lezajlott, az üzemanyagoknál tapasztalható áresés is részben kiesik a bázisból. Mindezek hatására hónapokon belül akár 2 százalék közelébe is kerülhet az infláció. Január és október között átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Az utolsó két hónapban várhatóan magasabb áremelkedési ütemmel együtt nulla százalék közelében lehet az éves átlag Jobbágy Sándor szerint.

Az elmúlt két évben tapasztalt infláció nélküli világnak ugyan vége lesz, ám nem kell attól tartani, hogy az áremelkedési ütem túlságosan magas lenne. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célját a legtöbb előrejelzés szerint csak 2017-ben fogja elérni a fogyasztói árindex, így tartósan fent tudják tartani az 1,35 százalékos alapkamatot. Az MNB kamatdöntő testülete legutóbbi közleményében kiemelte, hogy 2017 közepéig nem is akarnak módosítani a rátán. Nagy Márton, az MNB alelnöke ennél is bátrabb volt: még 2018-ban is változatlan kamattal kalkulál. A kamattartás eredményeként hamarosan negatív reálkamat fog kialakulni, az MNB viszont még tovább lazít, de nem kamatcsökkentéssel, hanem újabb nem konvencionális eszközökkel.

Az Erste elemzői viszont kiemelik, hogy mivel az MNB inflációs célja az előrejelzésük szerint 2017 elején már teljesülni fog, a monetáris tanácsnak fontolóra kell vennie a kamatemelés lehetőségét, ha nem akarja, hogy az inflációs célkövetés hitelessége csorbuljon.

Emelik a fogyasztást az alacsony árak

Az olajárcsökkenés hatása mérséklődni kezdett, ennek ellenére ez továbbra is meghatározó szerepet játszik az infláció alakulásában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az üzemanyagárak zuhanása – a költségcsökkenésből adódó tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve – mintegy 1,5 százalékpontos hatásként jelent meg az éves alapú indexben. Szakértők szerint ez azt is jelenti, hogy az üzemanyagár-csökkenés kiesésével érzékelhető emelkedés lesz az inflációban. Az NGM kiemelte: az alacsonyabb olajárnak köszönhetően a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelmük kisebb hányadát fordítják üzemanyagra, ami egyéb cikkek vásárlását és a megtakarítások gyarapodását eredményezi.