BUX 38,535.26
-1.78%
BUMIX 3,822.77
-0.78%
CETOP20 1,952.57
0.00%
OTP 8,540
-5.22%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.12%
-0.21%
ZWACK 17,650
+1.44%
0.00%
ANY 1,585
-1.55%
RABA 1,130
-3.00%
0.00%
-1.81%
-1.35%
-1.86%
-5.35%
-8.64%
-1.40%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-0.50%
MOL 2,530
+1.04%
+0.51%
ALTEO 2,250
+2.27%
0.00%
+3.63%
EHEP 1,500
-5.96%
-2.68%
+1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-6.72%
-6.67%
-0.32%
+1.89%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+0.82%
NAP 1,190
-1.33%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Terjed a földadó

Januártól már 25 önkormányzatnál kell biztosan földadót fizetniük a tulajdonosoknak, de másolják a traktoradót is.

Szőlősgyörök 4-5 millió forintot bevételt vár a földadótól 2016-ban. A pénz – mint Klotz Péter polgármester mondja – nem a működésre kell, a falunak nincs és nem is volt soha adóssága. Az összegből jut majd a külterületi utak karbantartására is, hiszen ezeken járnak a gazdák – ígéri a polgármester, rögtön hozzátéve: persze csak azokéra, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak.

Az alig több mint 1200 lakosú, Balatonboglártól mintegy nyolc kilométerre fekvő falu az egyike annak az öt településnek, amelyek január elsejével földadót vezetnek be. Velük együtt jövőre már 25 önkormányzat vet ki terhet a termőföld-tulajdonosokra, csaknem kétszer annyi, mint ahányan az év elején próbálkoztak ezzel.

Földadó persze nincs Magyarországon, csak települési adó, amelyet a termőföldre is kiróhatnak az önkormányzatok – legalábbis az ő véleményük szerint. A január elseje óta létező jogszabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települési adót, amelyet nem terhel központi elvonás, és mindenkit adóztathatnak, kivéve a vállalkozókat meg az államot.

A Földművelésügyi Minisztérium csak a jogszabály elfogadása után kezdett el tiltakozni a földadó ellen – eddig láthatóan hiába. Fazekas Sándor miniszter utoljára áprilisban fejtette ki egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában, hogy a tárca álláspontja szerint a földre igenis vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhítési alapba a terület alapján kell befizetni, másrészt pedig a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat a települési adó. (Igaz: a kárenyhítési alapba önként kell jelentkezni, vagyis nehezen mondható adónak, miközben a települések nem is a gazdát, hanem a föld tulajdonosát adóztatják.)

A miniszter megjegyezte, hogy a földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk, és hangsúlyozta, hogy erre nincs ráhatása. Ám arról azóta sincs hír, hogy elmarasztaló döntés született volna. Annyit tudni, hogy voltak gazdák, akik próbálkoztak ezzel: az egyik általunk megkeresett településen azért nem szerettek volna nyilatkozni a bevezetésről, mert a jogszabályt megtámadták a hivatalnál. Az FM mindenesetre megkérte az érintett önkormányzatokat, hogy vonják vissza a rendeletet, de ennek láthatóan nem volt foganatja.

VG-szakértő

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke: Nőhet az érintettek száma

Folyamatosan fog emelkedni a települési adót és a földadót bevezető önkormányzatok száma, hiszen a településeknek valamiből finanszírozniuk kell a kiadásaikat. Mintegy 2700 önkormányzatnak lesz lehetősége az új adónem bevezetésére, és sokan fognak élni ezzel, ha a jogrendben megragad ez a közteher. Egyelőre úgy néz ki, a folyamatnak semmi sem szab gátat, hiszen nem született még elmarasztaló ítélet a földadókkal kapcsolatban.Az év elején 13 település vetett ki a földre adót: nyolcan terület alapján, hektáronként 5–10 ezer forintot kérve, míg öten értékalapon, aranykoronánként 200–400 forintos terhet kiszabva. Hozzájuk csatlakoztak mostanáig 12-en, de az arányok és a mértékek nem változtak: a 25-ből tizenhatan területi, míg kilencen értékalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok, és/vagy a helyi lakosok kapnak kedvezményeket. Szőlősgyörök különlegessége, hogy az óriási mentesség miatt ők csak a nem helyben lakókra vetnek ki földadót: 90 százalékos kedvezmény jár az ottaniaknak. A polgármester szerint a településen élők nem tudnának kifizetni több közterhet, ezért kerestek olyan megoldást, amely őket nem terheli.

A települési adót bevezető önkormányzatok közül hatan nem (vagy nem csak) földadót vetettek ki. Apaj község ötletét a traktoradóra (vagyis a munkagépek súlyadójára) ketten vették át az idén: ők is az agrárium terheit növelik valójában, csak nem a földdel. Nem alkalmazzák viszont többen a zsombói toronyadót (amely a távközlési cégeknek lehetett volna rossz), ahogyan az ebadó, vagy a kesztölci nem hasznosított ipari területek utáni adó sem szolgál mintául.

Folyamatosan fog emelkedni a települési adót és a földadót bevezető önkormányzatok száma, hiszen a településeknek valamiből finanszírozniuk kell a kiadásaikat. Mintegy 2700 önkormányzatnak lesz lehetősége az új adónem bevezetésére, és sokan fognak élni ezzel, ha a jogrendben megragad ez a közteher. Egyelőre úgy néz ki, a folyamatnak semmi sem szab gátat, hiszen nem született még elmarasztaló ítélet a földadókkal kapcsolatban. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek