Unortodox élénkítések jöhetnek

Még legalább másfél évig fenntarthatja az 1,35 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa – erősítette meg a Matolcsy György vezette testület a tegnapi döntést követően. A tanács a várakozásokkal összhangban nem változtatott az alapkamat szintjén, és továbbra is tartósan laza monetáris kondíciókat szeretnének fenntartani.

Az MNB vezetése már korábban kiemelte, hogy nem kívánják még lejjebb vinni az 1,35 százalékos kamatot, de a hivatalos álláspont szerint 2017 közepéig emelni sem szeretnének. Nagy Márton, a jegybank alelnöke azt is el tudja képzelni, hogy 2018-ig vagy 2019-ig is változatlan marad a kamat. Az elemzők azonban ezt a forgatókönyvet nem tartják elképzelhetőnek, ugyanis az emelkedő hazai infláció és a globális kamatkondíciók szigorodása miatt két éven belül emelni kell a rátán. A mostani nulla százalék közeléből év végére 1,5, jövőre pedig 2 százalék feletti infláció várható.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja ugyan a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is, de 2017 végére már 2 százalékos kamattal kalkulál.

Addig is nem konvencionális monetáris politikai eszközökkel élénkíthet az MNB, amire nemrégiben Nagy Márton is utalt. A lépéseknek a hitelezés felpörgetése, a gazdasági növekedés támogatása, valamint az állam finanszírozásának megkönnyítése a célja. A jegybank már elkezdte kiszorítani a bankokat az MNB-ből, jövőre folytatja a hitelezés újabb élénkítését, de arra készteti a pénzintézeteket, hogy a szabad likviditásukból még több állampapírt vásároljanak.

Az Equilor szerint a várható nem konvencionális eszközök közép és hosszú távon valószínűleg gyengítik majd a magyar fizetőeszközt, így jövőre egy euróért 320 forintot kell majd adni. Most 310–315 között mozog a kurzus. Ezzel egyetért a legtöbb londoni elemző, akik a lassuló gazdasági növekedés után várnak jelentős élénkítéseket.