A jüan bekerült az SDR kosarába
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A változó világgazdasági erőviszonyok elismeréseként, valamint abban a reményben, hogy Peking a piaci reformok pályáján tartja a vásárlóerő-paritáson legnagyobbnak számító gazdaságot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) végrehajtó tanácsa hétfőn összeült, és elfogadta a stáb nemrégiben közzétett javaslatát, így a jüant (renminbit) bevette különleges lehívási jogként (SDR) tartalékeszköz-kosarába. A döntés nem okozott meglepetést, hiszen minden szakértő erre számított. A kínai valuta jövő szeptember végével csatlakozhatna a dollárhoz, az euróhoz, az angol fonthoz és a japán jenhez.
A döntés az SDR 1969-es létrehozása óta sok tekintetben csupán jelképes, közvetlen gazdasági hatása korlátozott lehetne, mert nem várható, hogy rövid időn belül drámai mértékben megugrana a jüan szerepe. A Bank of America jegybanki tartalékkezelés-változása nyomán várható jüankeresletet 35 milliárd dollár értékben határozta meg, több év alatt, de az IMF lépése híven tükrözi azt a tényt, hogy a kínai valuta mind nagyobb globális szerepre tör.
Az IMF tanácsa 2010-ben még elutasította, hogy Kínának ilyen kiemelt szerepet szánjon, ám mára új helyzet állt elő. A nemzetközi fizetésekben csaknem három-, a nemzetközi kereskedelemfinanszírozásban nyolcszázalékos részesedést ért el Kína, amelynek valutája a nemzetközi tartalékokban 1,1 százalékos arányra tett szert. Ez egyelőre eltörpül a dollár hatalma mellett. Az amerikai valutát 64 százalékban halmozzák fel a jegybankok a tartalékok között, az eurót is valamivel húsz százalék felett, s négy-négy százalékban az angol fontot és a japán jent. De még az ausztrál és a kanadai dollár is – amely nem tartozik az SDR kosarába – két-két százalékos részt hasított ki magának.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az utóbbi hónapokban már bizalmat szavazott a jüannak, lényegében elismerve és megelőlegezve növekvő gazdasági erejét és világgazdasági súlyát. London például szeretne a jüantranzakciók központjává válni. Az IMF-nek így rugalmasan kellett kezelnie önnön szabályait, hogy a jüant bevehesse az SDR-be. A kosárba olyan országok valutái kerülhetnek be, amelyek tetemes gazdasági képességet képviselnek, ugyanakkor széles körben és szabadon használhatók a globális piacokon.
Két héttel ezelőtt az IMF stábja jelezte: a jüan kész a nemzetközitartalék-szerepre. Ez részben ellensúlyozza, hogy az amerikai törvényhozás vonakodása miatt az IMF-kvótáknak a világgazdasági súlyoknak megfelelő újraelosztása megakadt. Ugyanakkor az IMF és a vezető tagországok remélik, hogy Kína a reformpályán marad, s végrehajtja a modellváltást, az export és beruházás által jellemezhető szerkezetben előretör a fogyasztás. Ha a jüan nemzetközi szerepe rögzül, akkor megnyílik a kínai részvény- és kötvénypiac a külföldi befektetők előtt.
